Advertisement
Hungarian transcript
Gyerünk, gyerünk!
Ez az, jó. Ez jó.
Jól csinálja, Dr. Burke.
Oké, érintsd meg minden ujjaddal a hüvelykujjadat!
Egy... kettõ...
Nagyszerûen csinálod. Folytasd!
- Három. Jó. - Még egyet!
Ez jó. Ez...
- Dr. Hahn... - Várja meg!
- Dr. Hahn. - Csak várjon!
Én vágtam el az IVAD vezetékét.
Valójában...
én vágtam el az IVAD vezetékét. - Nem, én voltam.
Én voltam, aki elvágta a vezetékét.
Igen. Én vágtam el az IVAD vezetékét.
Én nem csináltam semmit. Teljesen ártatlan vagyok.
- Alex. - Nem ez a lényeg. - Megegyeztünk.
- Én még csak... - Ott sem voltam.
- Mondtam, hogy ez egy hülye ötlet. - Emberek!
Tudom, ki tette,
nyugodtan megmondhatják az igazat.
Tudom.
Minden tiszteletem, uram,
ha tudta,
nem kérdezett volna meg minket.
- Én tettem... - Van egy gyanúja,
de valójában nem tudja.
Nem biztos benne.
És nem tehet egyikünkkel sem semmit, bizonyíték nélkül, uram.
Egyikük, kockára tette egy beteg életét.
Egyikük ellopott egy szervet.
Egyikük kockára tette a kórház becsületét,
és a UNOS-ét.
Mondják el nekem,
méghozzá most azonnal!
Rendben van.
Nincs mûtét.
Uram?
Senki sem öltözik be,
még csak közelébe sem mehetnek a mûtõ szintnek.
Amíg valaki el nem ismeri,
maguk öten megosztoznak egy betegen...
Camille Travis.
Bármit is akar, maguk öten teljesítik.
Most, tûnjenek el a szemem elõl!
Visszamegyek, és elmondom neki.
Elmondom, hogy én voltam.
És kirúgatod magad a programból?
Tartsd csukva a szádat!
Mind csukva tartjuk a szánkat.
Ez hülyeség.
Be fogom árulni.
- Alex. - Mi van?
Te mondtad, ki kell állnunk Izzie mellett.
Sajnálom,
és igazán értékelem, amit Dennyért tettél. - Fogd be!
Az egyetlen ok, amiért hazudtam Burke-nek,
az hogy én akartam ott lenni az átültetésnél.
Nem érdekel Denny,
és remélem, jól ki leszel penderítve. - Hé! Tartsunk össze!
Mindenki benne volt. Senki nem áldozat.
Összetartunk.
A fenébe!
Köszönöm.
- Nincs mit. - Ez egyszerû lesz.
Camille Travis egy rákos gyerek.
Megtesszük neki, amit csak akar, néhány napig.
Nem lehet olyan nehéz.
Nehezebb, mint gondolnák.
Õ itt Claire és Natalie...
Camille Travis barátai.
A legjobb barátai a világon.
Lányok, ki is pontosan Camille Travis?
A sebészet vezetõjének unokahúga.
És, lányok,
mit is akar pontosan a sebészet vezetõjének unokahúga?
Egy olyan bált.
Nem olyat,
hanem a létezõ legjobb bált.
Kell egy alaptéma.
Egy alaptéma.
Lehetnek díszfények?
Mert azok elképesztõk!
Nem szerettem a tinédzser lányokat, mikor tinédzser lány voltam.
Én feketét hordtam.
Nálam megvolt a "lázadós, rózsaszín haj" dolog.
Nem árultam petrezselymet a bálon.
Az anyám erõltette, hogy elmenjek.
A párom lehányta a ruhámat, és aztán meg le akart tapizni.
Te aztán...
nagyon jól nézel ki.
Mondták, hogy a transzplantáció után gyorsan fel lehet éledni, de tudod,
a saját szememmel látni...
Melegek a kezeim.
Sosem volt meleg a kezem a keringésem miatt.
Érzed?
Meleg kezek.
És ezt nézd meg!
Szabályos szívritmusom van.
Igen.
Nekem most...
mennem kell.
Maradnék,
de ha Bailey elkap itt, akkor...
és a fõnök csináltatja velünk ezt a bál dolgot.
Ez olyan...
Nézz oda!
Denny!
Oké, megyek is.
- Mi az? - Hmm?
A fickókat gyengén és betegen kedveled?
Az egészségeseket nem csíped?
Én...
csíplek.
Akkor miért vagy ilyen tesze-tosza?
Nem vagyok az.
Mert megkértem, hogy gyere hozzám?
Szóval, emlékszel rá?
Ez nem olyan dolog, amit elfelejthetnék.
Igen.
Nézd, Denny...
Elnézem neked.
Tessék?
Elnézem neked. Mármint,
azt hitted, hogy haldokolsz, én az életedet mentettem.
És tudod,
minden olyan...
Nem házasodhatunk össze.
Az hülyeség lenne, õrültség.
Nekünk randizni kellene, és szexelni,
jó sokat szexelni.
Amint a szíved jobban lesz, és kiengednek a kórházból...
annyit szexelhetünk, amennyit csak bírsz.
De a házasság...
a házasság...
Most én jövök.
- De én... - Nem, nem.
Felváltva csináljuk.
Döntöttem.
Így udvariasabb, és nem kell túlkiabálni egymást.
Mikor te következel,
akkor beszélhetsz.
Öt éven át,
az orvosok szava szerint kellett élnem.
Azon a fickón múlik az életem, aki felnyit.
Nem lehetett saját döntésem.
És most...
van ez a szívem, ami dobog és mûködik.
Olyan lehetek, mint bárki más.
Saját magam dönthetek,
lehet saját életem,
azt csinálhatok, amit csak akarok.
És most jön a jó része,
úgy hogy jól figyelj!
Amit én választottam...
Az te vagy.
Te vagy, aki mellett fel akarok kelni,
akivel ágyba akarok bújni,
és minden egyebet a kettõ közt.
Döntöttem.
Dönthettem.
Téged választottalak, Izzie Stevens.
Most te következel.
Nem beszélnek.
Körbebarikádozták magukat.
Valakinek vállalnia kell a felelõsséget.
Elmondhatom, mit gondolok,
hogy szerintem mi történt,
de csak õk tudják valóban.
Találkozni akarok mindegyikkel külön-külön.
Meg fogom törni õket.
Rendben.
Meg van a ruhája a bálra?
Elnézést?
Elmegyek a bálra.
Ha el kell mennem,
mindenkinek el kell mennie.
Én egy felnõtt nõ vagyok.
Mindenki elmegy a bálra!
Mindenki!
A gimiben...
két évvel ezelõtt,
mindannyian feketét viseltünk.
És olyan bíbor fények voltak...
Igen, emlékszem.
Mindenki kísértetnek látszott.
Jó. Mindannyian mehetnénk fehérben.
Rohamod van?
Akkor megszabadulnék innen?
Jó.
Folytassuk egy rohammal!
Az Isten szerelmére, ez egy életbe telik!
A fõnök unokahúga.
Semmi gond.
Az indulatosak sekélyesek. Ez valami szabály féle.
Ne merészelj elítélni minket!
Megpróbáljuk a barátunkat,
aki éppen egy rák miatt haldoklik, boldoggá tenni.
A szín is számít.
Talán nem neked,
de igenis számít!
Nem akarok alkalmatlankodni, de...
Mi az?
Jobb, ha valaki most rögtön kinyögi, mit akarnak.
A baj a színekkel van...
és a lufikkal,
és az "Under the sea".
Nem, az a "Titanic."
Legyen inkább a "Tears in heaven."
Nem, az túl morbid.
Legyen rózsaszín!
Inkább piros!
Vagy szivárvány.
Azt akarja mondani, hogy nagyon hálásak lennénk, ha beszélne a lányokkal.
Ezüst és fehér...
ez misztikus és varázslatos, anélkül, hogy túlzó lenne.
Láttatok már divathetet New Yorkban?
Csupa ezüst és fehér szõnyeg és háttér.
Mert akkor nem számít, milyen színûek a ruhák. Népszerû lesz.
- Népszerû? - Népszerû.
O'Malley és Karev,
szerezzenek 500 ezüst és fehér luftballont
és száz feketét.
Csillogó feketét, nem mattot.
Yang, tapadjon Camille-re.
Vidítsa fel!
Tartsa benne a lelket!
Grey, menjen Patriciával,
legyen lekerítve a második emeleti nõvérpult
és a váróterem.
Értették?
Nem, nem, nem.
Nem kell így nézniük rám.
Nem, az orvosi engedélyemet veszélyeztették.
Majdnem megöltek egy beteget,
hazudtak a fõnöknek, és engem rossz színben tüntettek fel.
Megcsináljuk ezt a bált,
és jól fog sikerülni. Mozgás!
- Kijössz... - Igen.
Szia.
Nem hívtál.
Tessék?
Tegnap éjjel.
Terveink voltak, és leléptél Izzievel,
és nem telefonáltál. - Igen.
- Azt mondtad, hívsz. - Egy csomó dolog történt az éjjel.
Pontosan mi?
Nem beszélhetek róla.
Ugyan már!
Nem fogom elmondani, George. Nem vagyok olyan.
Nézd, ez Vegas. Ami abban a szobában történt, az ott is marad.
Oké.
- Igen, értem. - Hé!
Eljössz velem a bálra?
Nem, George! Nem.
Nem akarok veled menni a bálra.
Mi volt ez?
Azt mondta, hogy szeret.
Szia.
Hívtalak a mobilodon, tegnap.
Nos, ez...
egy hosszú történet,
ami úgy végzõdik, hogy elhívlak egy bálra.
Egy igazi bálra?
- Szmoking és virágcsokrok... - Igen, tudom.
Hülyeség, de...
Nem, oké.
Imádtam a bálokat.
Nem akarok hencegni, meg ilyenek,
de királlyá is koronáztak.
Tényleg?
Ilyen srác voltál a gimnáziumban?
- Mi a baj az ilyen srácokkal? - Semmi.
Igazából jópofa.
- Helló. - Szia.
Mit keresel itt?
Doc-nak rohamai voltak az éjszaka.
Elég súlyosak.
A daganat ráterjedt az agyára.
Sajnálom.
- Szia. - Szia.
Hogy van Preston?
Szépen gyógyul.
Addison...
Nem akarok róla beszélni.
Rendben.
Olyan messzire jutottunk...
megbocsátottál Mark miatt...
És próbálkozunk.
- Igen. - Próbálkozunk.
- Próbálkozunk. - Próbálkozunk.
És féltékeny voltam, mikor nem kellett volna.
Igaz?
Addison...
Mi az?
Eljössz velem a bálra?
Birkózó ösztöndíjjal jutottam be a fõiskolára.
Baseballoztam,
valamennyit kosaraztam,
de tudja, a foci az alap.
Mi köze a futballnak ahhoz, hogy ki vágta el az IVAD vezetékét?
Mondjuk felveszi egy olyan csapat, ami nem az elsõ választása volt.
Tudja... nem kedveli a játékosokat,
utálja a játéktechnikájukat,
még a hátvédet is szarnak tartja.
A hátvéd csak idegesíti, ezért nem tartozik neki semmivel.
De... ez a csapata.
Nem léphet ki,
nem beszélhet a sajtónak,
nem...
szajházhatja le az edzõt.
Maga csak...
kimegy minden vasárnap,
és blokkol,
beviszi az ütéseket,
és játszik a gyõzelemért.
Megjelenik, beöltözik, és játszik,
mert ez a rohadt csapata.
Ismerem a maga típusát.
Maga egy mûtét-függõ.
Igen, uram.
Csak azt mondom,
nem lehet könnyû magának, távol a mûtõtõl ilyen sokáig.
Nem, uram.
És ha vissza akar jutni a mûtõbe,
el kell mondania, amit tudni akarok, ugye?
Igaza van.
Nem könnyû nekem, eltiltva a mûtõktõl.
Nem könnyû magával szemben itt ülnöm,
vagy bármilyen hatósági személlyel,
de nem adhatom meg azt a választ, amit hallani akar.
Nálam vannak a válaszok.
Mindig én szoktam válaszolni.
De most éppen, uram,
nincs egy válaszom sem.
Dr. Yang...
Hogy tud az élen járni, uram?
Mert figyelem magát,
már hosszú ideje csinálja ezt,
és... maga tiszta.
Koncentrál,
maga a munka,
semmi sem nyomja el.
És a helyzet az, uram,
én is ilyen voltam, amíg ide nem kerültem,
amíg valóban el nem kezdtem dolgozni.
És most minden...
olyan zavaros... - Nem errõl beszélgetünk.
Nem, uram. Pont errõl beszélünk.
Mert nem mondhatom el, mi történt abban a szobában.
Nem mondhatom el,
és régebben
megtettem volna...
Nincs bûntudat, nincs hûség,
nincs probléma.
Régebben...
azelõtt, még csak nem is lettem volna a szobában.
Nem keveredtem volna bele,
sosem dermedtem volna le a mûtõben,
és megmondtam volna neki, hogy mit kell tennie.
Az élen jártam, uram.
Az élen jártam,
de már nem vagyok rá képes.
És szükségem van erre.
Erõre kell kapnom.
Szóval...
ha elmondaná, hogy ön hogy jár az élen,
és hogy tud uralkodni a problémákon...
tudom, hogy jó sebész válhatna belõlem.
Szóval, ha válaszolna erre,
azt nagyra becsülném.
Fel van mentve, Dr. Yang.
- De... - Fel van mentve.
Elmondom.
- Elmondom, ki vágta el a vezetéket... - Nem, nem fogja.
- ...csak kérem... - Nem akarom tudni,
nem magától.
Igen, tudom a válaszokat,
de nem mondhatom el.
Nem lehetek én a felelõs azért, hogy maga kevésbé emberi legyen.
Én egy csinos lány vagyok.
Tessék?
Nem önteltségbõl mondom,
ez csak...
ez csak egy tény.
Hosszú ideig, a kinézetembõl csináltam karriert, szóval tudom...
Egy csinos lány vagyok.
És nem az a "csak bizonyos szemszögbõl",
hanem nyilvánvalóan.
Ez a szõke dolog, meg a nagy cicik dolog.
A nagy cicik jelentik a szembeszökõ szépséget,
ha tudja, mirõl beszélek.
Dr. Stevens...
Az emberek így néznek rám.
Nem egy okos lány vagyok, vagy egy érdekes lány,
hanem a csinos lány.
Szõkeség, és cicik.
Megzavarja a férfiak gondolkodását, hogy valaki más vagyok.
És én hozzászoktam.
Megszoktam, hogy elsétálnak, mikor ráébrednek...
de aztán Denny jött és megkérte a kezem.
Ezért vágta el a vezetékeket?
Nem azt éreztette velem, hogy egy csinos lány vagyok.
Azt éreztette velem...
hogy kedvel.
Azt hiszem, ismer engem.
És ha én vágtam el az IVAD vezetéket,
és nem azt mondom, hogy így volt,
de ha én tettem volna...
akkor nem...
nem érezném magam bûnösnek.
És tudom, hogy kellene,
és még ha valaki más is tette volna.
De nem érzek mást, csak boldogságot.
Nem fog mondani...
semmit, vagy...
Nem fogok megtörni.
Kezdem magam egy kicsit rosszul érezni, de nem fogok megtörni.
Nem azért, mert nem érdekel,
mert igenis érdekel, mit gondol rólam, igen...
érdekel.
Csak nem mondhatom el, amit hallani akar...
ami úgy tûnik, az életem fõ témája most.
Csak mert nem mondhat el valamit, az még nem jelenti, hogy nem is akarja.
Akarhatja nagyon is.
Lehet együtt valakikkel,
és boldog lehet velük, és nem szerelmes beléjük,
vagyis valakibe lehet szerelmes, és nem akar akkor velük lenni.
Nem kell...
szeretnie valakit, hogy akarja õket.
Ez nyomasztó.
Mikor az agya elmondja, hogy mit akar,
és amit valóban akar, az nem illik vele össze,
ez kimerítõ.
És...
ez komplikált.
De ez az élet.
És az élet...
szívás.
Régóta ismerem magát.
Ismerem az anyját és az apját.
És a kételkedés nélkül tudom,
hogy nem maga vágta el a vezetékeket.
Meredith...
El kell mondania, hogy ki volt.
Lejátszottam már ezt újra és újra a fejemben,
megpróbálni összerakni a darabkákat.
Maga volt.
Maga miatt szakítottak a szüleim.
És ez nem csak egy viszony volt.
Tényleg szerette magát.
Nem csak egy ócska dolog volt,
hogy nem szólt magának, hogy férjnél volt.
Nem volt az egész hazugság.
Elhagyta a férjét magáért.
De maga a feleségével maradt,
mert ez volt a helyes dolog.
Talán hûséges,
de õ volt a megfelelõ személy magának.
Nézzen szembe vele! Az anyám?
Semmi rossz nincs a hûségben,
együtt lenni a jó emberrel,
mert õ jó.
És most az "örökké"-rõl beszélünk.
Maga soha nem bánta meg a döntését.
Soha nem nézett vissza.
Igaz?
Finn küldött érted, hogy döntenünk kell Doc-ról.
Jó Finn-nek.
Nem tudnánk ezt vita nélkül megbeszélni?
Jó.
Azt hiszem, el kellene altatnunk.
Ahogy akarod.
Mi van, ha van esély, hogy jobban legyen?
Nem lesz jobban.
Te is tudod.
Finn szerint, még ma meg kellene tennünk.
Denny.
Mit is mondtam magának?
A látogatás egy óra múlva lesz.
Maga már nem az õ orvosa.
Maga Dennyt akarja látni, jöjjön vissza látogatási idõben!
Jönnék, de nem várhatok.
Adjunk az engedetlenségnek!
De most én jövök.
Ha a fõnök megtudja, hogy az emeleten van...
Várjon!
Most õ jön.
Igen.
A válaszom, igen.
Na, látod?
Megállítod a szívem,
pedig vadonatúj.
Hívni fogom a biztonságiakat.
Jó, majd visszajövök a látogatási idõ alatt.
És bál lesz,
majd megmutatom a ruhámat.
Oké.
Megyek.
Izzie...
Jól csináltad.
Rávettem, hogy jöjjön hozzám.
Na, milyen okos vagyok?
Csinálunk egy bált.
A fõnök szervezteti velünk.
O'Malley említette.
George meglátogatott?
Õ a barátom.
Nem fogok neheztelni.
Mi...
Törõdnöm kell magammal.
Nem várom el, hogy törõdj velem,
de nekem törõdnöm kell magammal.
És ha ez...
ha nem maradsz itt, hogy...
Nem fogok neheztelni.
Elmondod Shepherdnek...
Még nem.
Én...
Még nem.
Oké, néhány nyomtatványt alá kell írni.
Csak egy aláírás kell.
Tessék...
Nem gond.
Majd... én aláírom.
Szóval, hogy csináljuk?
Adok Doc-nak egy Terole injekciót, hogy elálmosodjon,
és aztán vénásan adok neki fenobarbitál injekciót.
És az megállítja a szívét?
Igen.
És mit csinálunk utána,
a testével?
Mi...
errõl majd intézkedünk.
Jó. Kezdjük!
Nem dobhatjuk ki, mint valami szemetet.
Mi soha...
Õ a mi kutyánk, Derek.
Van egy...
tisztás a lakókocsinál.
A víz felé néz.
Mi... eltemethetjük ott.
Jól hangzik.
- Készen állsz? - Igen.
Sajnálom, Doc.
Én is sajnálom.
A kórház az.
- Mennem kell. - Oké.
Elkezdem.
Jól van.
Elment.
Meredith...
Nem, haza kell mennem és átöltözni.
Majd késõbb találkozunk.
Meredith...
Sajnálom... sajnálom.
Igen.
Tudod, az az igazság,
hogy már jó ideje nem igazán az én kutyám.
Inkább már Dereké.
Meredith...
jó kutya volt.
Az volt.
Én túl fáradt vagyok ehhez.
Hol a férje, Dr. Bailey?
Otthon a gyerekkel.
Azt gondoltam, legalább maga el akar innen szabadulni.
Miért?
Most, hogy Burke fent van...
ami vele történt,
biztos a fõnök elengedné.
Igen.
- Szia. - Szia.
Nem láttad Meredith-t?
Nem hiszem, hogy már megjött.
Ez az egész visszahozza a szörnyû emlékeket a nadrágtartós stréberekrõl,
a selypítésrõl,
meg a Skippyvel töltött éjszakáról, aki csak a Star Wars-ról beszélt.
Akarsz táncolni?
Örömmel.
Szabad?
Mit mondtál a barátomnak, hogy így fél tõled?
Én félelmetes ember vagyok, Cammie.
Nem, nem vagy az.
Ami Briant illeti,
igenis, az vagyok.
Légy kedves hozzá!
Szeret engem.
Szeret.
És ez olyan dolog, amit mindenki akar egyszer az életben.
Szeret.
Köszönöm a bált, Richard bácsi.
Szívesen.
Hé, kerestelek...
Hova mész?
Báli ruhát viselek, magas sarkúban vagyok,
leborotváltam a lábaim, megyek a bálba.
Azt mondtad, nem akarsz menni.
Nem, azt mondtam, hogy veled nem akarok menni.
Callie!
Azt mondtam, szeretlek.
Kimondtam.
Hangosan az arcodba mondtam,
és azóta is...
Soha nem mondtam még ezt senkinek ezelõtt, soha.
És én vagyok az a hülye, aki kimondja, hogy szeret, és akit kerülsz.
Nem, nem kerüllek.
Esküszöm.
Viszont mondod?
Nem.
Megaláztál.
Nem, George, engedj!
George, engedj el!
Engedj el!
Ne harcolj velem!
Ha most mondom neked,
akkor csak azért mondanám, mert te is mondtad nekem.
Mikor én...
mikor azt mondom, szeretlek,
komolyan akarom gondolni, mert...
Csak adnod kell idõt, hogy komolyan gondoljam.
Utálom, hogy így beléd estem.
Sokkal dögösebb vagy, mint a legutóbbi bálos párom.
Ez egy bók lenne?
Talán.
Bóknak érzem.
Akkor az is.
Csak így tovább! Lehet, hogy szerencséd lesz.
Milyen szerencsérõl beszélünk most?
Olyan kis szerencsérõl beszélünk, vagy egy igazán komoly szerencsérõl?
Te egy nagyon türelmes ember vagy,
és ezt én értékelem.
Mi az?
Liz...
Liz volt a feleségem...
És mikor meghalt...
Eljuthatsz egy olyan pontra, tudod,
mikor... mikor már nem szõsz terveket.
Mert voltak terveid,
de aztán jön egy autóbaleset,
és a terveidnek annyi.
Szóval...
csak próbálok eljutni a reggeltõl az estéig.
Ezt még kézben tudom tartani.
Ez jól ment nekem.
Jól ment.
De most,
ahogy téged nézlek...
a fenébe, teli vagyok tervekkel.
Ne akadj ki!
Nem.
Nem?
Nem.
Terveid vannak.
Terveim vannak.
Jól vagy?
Igen, csak...
Melegem van... és klausztrofóbiám.
Tudod mit?
Van egy betegem, akihez be kell néznem.
Azt hiszem, elszaladok és egy kis hideg vizet fröcskölök az arcomra.
Majd visszajövök, oké?
- Oké. - Rendben.
Meredith!
Hagyj békén.
Meredith!
Csak hagyj békén!
Csak tudni akartam, hogy jól vagy.
Nem! Nem vagyok jól. Oké?
Elégedett vagy?
Nem vagyok jól,
mert van egy feleséged,
és szajhának tartasz,
és a kutyánk meghalt.
És most meg engem nézel.
- Ne nézz engem! - Nem nézlek téged.
Nem nézlek téged!
Engem nézel,
és figyelsz engem.
És Finn-nek tervei vannak.
És kedvelem Finnt,
õ tökéletes számomra,
és most igazán boldog próbálok lenni.
És nem kapok levegõt.
És nem kapok levegõt, mikor így nézel rám,
szóval, hagyd abba!
Szerinted, téged akarlak nézni?
Hogy nem inkább a feleségemet akarom nézni?
Nõs vagyok.
Kötelezettségeim vannak.
Õ nem vezet engem az õrületbe,
nem teszi lehetetlenné, hogy normálisnak érezzem magam,
nem lesz tõle beteg a gyomrom,
miközben arra gondolok, ahogy az állatorvosom hozzáér?
Bármit megadnék, hogy ne nézzek így rád.
Csinos vagy.
Te is. Köszönöm.
Gyors randi?
Nem. Ez az egész nekem giccses.
Sok idõt nem pazarolok rá.
Bemész?
Igen, csak elõbb beugrom Denny-hez.
Oké.
Mit jelent ez?
Volt rajtam bugyi.
Fekete.
Látod?
Meredith, mit jelent ez?
Segíts megkeresni!
- És igazítsd meg a nyakkendõdet! - Meredith...
Mit jelent ez?
A nõvér szólt, hogy keresselek meg.
Jönnöd kell. Izzie az.
Várj, várj!
Oké, mehetsz.
Fõnök.
Itt gyakornokoskodtam,
itt voltam rezidens,
visszajöttem ide, amint az ösztöndíjam lejárt.
Mikor mondták, hogy én lehetek az osztályvezetõ,
ott álltam bent, abban a mûtõben.
Az egész karrieremet ebben a kórházban csináltam.
Az egész életemet.
Uram...
Denny Duquette meghalt ma este 7 óra 42-kor.
A fenébe!
Mi történt?
Nem tudtam, mit tegyek.
Nem gondoltam, hogy majd ti akartok a fõnöknek szólni...
Hol van?
Bent van, vele.
Izzie.
Azt hiszem, egy stroke volt.
Hajlamos volt a rögképzõdésre.
Egy vérrög alakulhatott ki a varratokon,
és eljutott az agyába.
Csak egy másodpercig tartott.
Iz...
Dr. Hahn gyönyörû munkát végzett a mûtétkor.
De mégis azt hiszem, egy vérrög volt.
Egyedül halt meg.
Egyedül volt.
Semmi sem tehettél.
Háromszor öltöztem át.
Szépen akartam kinézni.
Hamarabb ideérhettem volna...
de nem tudtam eldönteni, melyik ruhám vegyem fel.
Izzie...
Nem szabadna itt lennünk.
Iz, vannak dolgok, amit muszáj...
muszáj elvinniük.
Elvinni a hullaházba.
Nem maradhatsz itt. Tudom, hogy akarod...
Nem lehetne...
hogy magamra hagyjatok?
Egyedül akarok lenni Dennyvel.
Izzie, ez már nem Denny.
Pofa be!
Iz...
Ez nem Denny.
Abban a pillanatban, hogy megállt a szíve,
õ már nem Denny többé.
Tudom, hogy szereted,
de õ is szeretett téged.
És egy fickó, aki ennyire szeret, nem akarná, hogy ezt csináld magaddal.
Mert õ nem Denny,
többé már nem.
Egy órával ezelõtt, megkért.
És most...
és most megy a hullaházba.
Hát nem képtelenség?
Hát nem ez a legképtelenebb hülyeség, amit valaha hallottatok?
Gyere!
Sajnálom.
Ez képtelen...
- Szia. - Derek, hol voltál?
- Egy bete
…
Ez az, jó. Ez jó.
Jól csinálja, Dr. Burke.
Oké, érintsd meg minden ujjaddal a hüvelykujjadat!
Egy... kettõ...
Nagyszerûen csinálod. Folytasd!
- Három. Jó. - Még egyet!
Ez jó. Ez...
- Dr. Hahn... - Várja meg!
- Dr. Hahn. - Csak várjon!
Én vágtam el az IVAD vezetékét.
Valójában...
én vágtam el az IVAD vezetékét. - Nem, én voltam.
Én voltam, aki elvágta a vezetékét.
Igen. Én vágtam el az IVAD vezetékét.
Én nem csináltam semmit. Teljesen ártatlan vagyok.
- Alex. - Nem ez a lényeg. - Megegyeztünk.
- Én még csak... - Ott sem voltam.
- Mondtam, hogy ez egy hülye ötlet. - Emberek!
Tudom, ki tette,
nyugodtan megmondhatják az igazat.
Tudom.
Minden tiszteletem, uram,
ha tudta,
nem kérdezett volna meg minket.
- Én tettem... - Van egy gyanúja,
de valójában nem tudja.
Nem biztos benne.
És nem tehet egyikünkkel sem semmit, bizonyíték nélkül, uram.
Egyikük, kockára tette egy beteg életét.
Egyikük ellopott egy szervet.
Egyikük kockára tette a kórház becsületét,
és a UNOS-ét.
Mondják el nekem,
méghozzá most azonnal!
Rendben van.
Nincs mûtét.
Uram?
Senki sem öltözik be,
még csak közelébe sem mehetnek a mûtõ szintnek.
Amíg valaki el nem ismeri,
maguk öten megosztoznak egy betegen...
Camille Travis.
Bármit is akar, maguk öten teljesítik.
Most, tûnjenek el a szemem elõl!
Visszamegyek, és elmondom neki.
Elmondom, hogy én voltam.
És kirúgatod magad a programból?
Tartsd csukva a szádat!
Mind csukva tartjuk a szánkat.
Ez hülyeség.
Be fogom árulni.
- Alex. - Mi van?
Te mondtad, ki kell állnunk Izzie mellett.
Sajnálom,
és igazán értékelem, amit Dennyért tettél. - Fogd be!
Az egyetlen ok, amiért hazudtam Burke-nek,
az hogy én akartam ott lenni az átültetésnél.
Nem érdekel Denny,
és remélem, jól ki leszel penderítve. - Hé! Tartsunk össze!
Mindenki benne volt. Senki nem áldozat.
Összetartunk.
A fenébe!
Köszönöm.
- Nincs mit. - Ez egyszerû lesz.
Camille Travis egy rákos gyerek.
Megtesszük neki, amit csak akar, néhány napig.
Nem lehet olyan nehéz.
Nehezebb, mint gondolnák.
Õ itt Claire és Natalie...
Camille Travis barátai.
A legjobb barátai a világon.
Lányok, ki is pontosan Camille Travis?
A sebészet vezetõjének unokahúga.
És, lányok,
mit is akar pontosan a sebészet vezetõjének unokahúga?
Egy olyan bált.
Nem olyat,
hanem a létezõ legjobb bált.
Kell egy alaptéma.
Egy alaptéma.
Lehetnek díszfények?
Mert azok elképesztõk!
Nem szerettem a tinédzser lányokat, mikor tinédzser lány voltam.
Én feketét hordtam.
Nálam megvolt a "lázadós, rózsaszín haj" dolog.
Nem árultam petrezselymet a bálon.
Az anyám erõltette, hogy elmenjek.
A párom lehányta a ruhámat, és aztán meg le akart tapizni.
Te aztán...
nagyon jól nézel ki.
Mondták, hogy a transzplantáció után gyorsan fel lehet éledni, de tudod,
a saját szememmel látni...
Melegek a kezeim.
Sosem volt meleg a kezem a keringésem miatt.
Érzed?
Meleg kezek.
És ezt nézd meg!
Szabályos szívritmusom van.
Igen.
Nekem most...
mennem kell.
Maradnék,
de ha Bailey elkap itt, akkor...
és a fõnök csináltatja velünk ezt a bál dolgot.
Ez olyan...
Nézz oda!
Denny!
Oké, megyek is.
- Mi az? - Hmm?
A fickókat gyengén és betegen kedveled?
Az egészségeseket nem csíped?
Én...
csíplek.
Akkor miért vagy ilyen tesze-tosza?
Nem vagyok az.
Mert megkértem, hogy gyere hozzám?
Szóval, emlékszel rá?
Ez nem olyan dolog, amit elfelejthetnék.
Igen.
Nézd, Denny...
Elnézem neked.
Tessék?
Elnézem neked. Mármint,
azt hitted, hogy haldokolsz, én az életedet mentettem.
És tudod,
minden olyan...
Nem házasodhatunk össze.
Az hülyeség lenne, õrültség.
Nekünk randizni kellene, és szexelni,
jó sokat szexelni.
Amint a szíved jobban lesz, és kiengednek a kórházból...
annyit szexelhetünk, amennyit csak bírsz.
De a házasság...
a házasság...
Most én jövök.
- De én... - Nem, nem.
Felváltva csináljuk.
Döntöttem.
Így udvariasabb, és nem kell túlkiabálni egymást.
Mikor te következel,
akkor beszélhetsz.
Öt éven át,
az orvosok szava szerint kellett élnem.
Azon a fickón múlik az életem, aki felnyit.
Nem lehetett saját döntésem.
És most...
van ez a szívem, ami dobog és mûködik.
Olyan lehetek, mint bárki más.
Saját magam dönthetek,
lehet saját életem,
azt csinálhatok, amit csak akarok.
És most jön a jó része,
úgy hogy jól figyelj!
Amit én választottam...
Az te vagy.
Te vagy, aki mellett fel akarok kelni,
akivel ágyba akarok bújni,
és minden egyebet a kettõ közt.
Döntöttem.
Dönthettem.
Téged választottalak, Izzie Stevens.
Most te következel.
Nem beszélnek.
Körbebarikádozták magukat.
Valakinek vállalnia kell a felelõsséget.
Elmondhatom, mit gondolok,
hogy szerintem mi történt,
de csak õk tudják valóban.
Találkozni akarok mindegyikkel külön-külön.
Meg fogom törni õket.
Rendben.
Meg van a ruhája a bálra?
Elnézést?
Elmegyek a bálra.
Ha el kell mennem,
mindenkinek el kell mennie.
Én egy felnõtt nõ vagyok.
Mindenki elmegy a bálra!
Mindenki!
A gimiben...
két évvel ezelõtt,
mindannyian feketét viseltünk.
És olyan bíbor fények voltak...
Igen, emlékszem.
Mindenki kísértetnek látszott.
Jó. Mindannyian mehetnénk fehérben.
Rohamod van?
Akkor megszabadulnék innen?
Jó.
Folytassuk egy rohammal!
Az Isten szerelmére, ez egy életbe telik!
A fõnök unokahúga.
Semmi gond.
Az indulatosak sekélyesek. Ez valami szabály féle.
Ne merészelj elítélni minket!
Megpróbáljuk a barátunkat,
aki éppen egy rák miatt haldoklik, boldoggá tenni.
A szín is számít.
Talán nem neked,
de igenis számít!
Nem akarok alkalmatlankodni, de...
Mi az?
Jobb, ha valaki most rögtön kinyögi, mit akarnak.
A baj a színekkel van...
és a lufikkal,
és az "Under the sea".
Nem, az a "Titanic."
Legyen inkább a "Tears in heaven."
Nem, az túl morbid.
Legyen rózsaszín!
Inkább piros!
Vagy szivárvány.
Azt akarja mondani, hogy nagyon hálásak lennénk, ha beszélne a lányokkal.
Ezüst és fehér...
ez misztikus és varázslatos, anélkül, hogy túlzó lenne.
Láttatok már divathetet New Yorkban?
Csupa ezüst és fehér szõnyeg és háttér.
Mert akkor nem számít, milyen színûek a ruhák. Népszerû lesz.
- Népszerû? - Népszerû.
O'Malley és Karev,
szerezzenek 500 ezüst és fehér luftballont
és száz feketét.
Csillogó feketét, nem mattot.
Yang, tapadjon Camille-re.
Vidítsa fel!
Tartsa benne a lelket!
Grey, menjen Patriciával,
legyen lekerítve a második emeleti nõvérpult
és a váróterem.
Értették?
Nem, nem, nem.
Nem kell így nézniük rám.
Nem, az orvosi engedélyemet veszélyeztették.
Majdnem megöltek egy beteget,
hazudtak a fõnöknek, és engem rossz színben tüntettek fel.
Megcsináljuk ezt a bált,
és jól fog sikerülni. Mozgás!
- Kijössz... - Igen.
Szia.
Nem hívtál.
Tessék?
Tegnap éjjel.
Terveink voltak, és leléptél Izzievel,
és nem telefonáltál. - Igen.
- Azt mondtad, hívsz. - Egy csomó dolog történt az éjjel.
Pontosan mi?
Nem beszélhetek róla.
Ugyan már!
Nem fogom elmondani, George. Nem vagyok olyan.
Nézd, ez Vegas. Ami abban a szobában történt, az ott is marad.
Oké.
- Igen, értem. - Hé!
Eljössz velem a bálra?
Nem, George! Nem.
Nem akarok veled menni a bálra.
Mi volt ez?
Azt mondta, hogy szeret.
Szia.
Hívtalak a mobilodon, tegnap.
Nos, ez...
egy hosszú történet,
ami úgy végzõdik, hogy elhívlak egy bálra.
Egy igazi bálra?
- Szmoking és virágcsokrok... - Igen, tudom.
Hülyeség, de...
Nem, oké.
Imádtam a bálokat.
Nem akarok hencegni, meg ilyenek,
de királlyá is koronáztak.
Tényleg?
Ilyen srác voltál a gimnáziumban?
- Mi a baj az ilyen srácokkal? - Semmi.
Igazából jópofa.
- Helló. - Szia.
Mit keresel itt?
Doc-nak rohamai voltak az éjszaka.
Elég súlyosak.
A daganat ráterjedt az agyára.
Sajnálom.
- Szia. - Szia.
Hogy van Preston?
Szépen gyógyul.
Addison...
Nem akarok róla beszélni.
Rendben.
Olyan messzire jutottunk...
megbocsátottál Mark miatt...
És próbálkozunk.
- Igen. - Próbálkozunk.
- Próbálkozunk. - Próbálkozunk.
És féltékeny voltam, mikor nem kellett volna.
Igaz?
Addison...
Mi az?
Eljössz velem a bálra?
Birkózó ösztöndíjjal jutottam be a fõiskolára.
Baseballoztam,
valamennyit kosaraztam,
de tudja, a foci az alap.
Mi köze a futballnak ahhoz, hogy ki vágta el az IVAD vezetékét?
Mondjuk felveszi egy olyan csapat, ami nem az elsõ választása volt.
Tudja... nem kedveli a játékosokat,
utálja a játéktechnikájukat,
még a hátvédet is szarnak tartja.
A hátvéd csak idegesíti, ezért nem tartozik neki semmivel.
De... ez a csapata.
Nem léphet ki,
nem beszélhet a sajtónak,
nem...
szajházhatja le az edzõt.
Maga csak...
kimegy minden vasárnap,
és blokkol,
beviszi az ütéseket,
és játszik a gyõzelemért.
Megjelenik, beöltözik, és játszik,
mert ez a rohadt csapata.
Ismerem a maga típusát.
Maga egy mûtét-függõ.
Igen, uram.
Csak azt mondom,
nem lehet könnyû magának, távol a mûtõtõl ilyen sokáig.
Nem, uram.
És ha vissza akar jutni a mûtõbe,
el kell mondania, amit tudni akarok, ugye?
Igaza van.
Nem könnyû nekem, eltiltva a mûtõktõl.
Nem könnyû magával szemben itt ülnöm,
vagy bármilyen hatósági személlyel,
de nem adhatom meg azt a választ, amit hallani akar.
Nálam vannak a válaszok.
Mindig én szoktam válaszolni.
De most éppen, uram,
nincs egy válaszom sem.
Dr. Yang...
Hogy tud az élen járni, uram?
Mert figyelem magát,
már hosszú ideje csinálja ezt,
és... maga tiszta.
Koncentrál,
maga a munka,
semmi sem nyomja el.
És a helyzet az, uram,
én is ilyen voltam, amíg ide nem kerültem,
amíg valóban el nem kezdtem dolgozni.
És most minden...
olyan zavaros... - Nem errõl beszélgetünk.
Nem, uram. Pont errõl beszélünk.
Mert nem mondhatom el, mi történt abban a szobában.
Nem mondhatom el,
és régebben
megtettem volna...
Nincs bûntudat, nincs hûség,
nincs probléma.
Régebben...
azelõtt, még csak nem is lettem volna a szobában.
Nem keveredtem volna bele,
sosem dermedtem volna le a mûtõben,
és megmondtam volna neki, hogy mit kell tennie.
Az élen jártam, uram.
Az élen jártam,
de már nem vagyok rá képes.
És szükségem van erre.
Erõre kell kapnom.
Szóval...
ha elmondaná, hogy ön hogy jár az élen,
és hogy tud uralkodni a problémákon...
tudom, hogy jó sebész válhatna belõlem.
Szóval, ha válaszolna erre,
azt nagyra becsülném.
Fel van mentve, Dr. Yang.
- De... - Fel van mentve.
Elmondom.
- Elmondom, ki vágta el a vezetéket... - Nem, nem fogja.
- ...csak kérem... - Nem akarom tudni,
nem magától.
Igen, tudom a válaszokat,
de nem mondhatom el.
Nem lehetek én a felelõs azért, hogy maga kevésbé emberi legyen.
Én egy csinos lány vagyok.
Tessék?
Nem önteltségbõl mondom,
ez csak...
ez csak egy tény.
Hosszú ideig, a kinézetembõl csináltam karriert, szóval tudom...
Egy csinos lány vagyok.
És nem az a "csak bizonyos szemszögbõl",
hanem nyilvánvalóan.
Ez a szõke dolog, meg a nagy cicik dolog.
A nagy cicik jelentik a szembeszökõ szépséget,
ha tudja, mirõl beszélek.
Dr. Stevens...
Az emberek így néznek rám.
Nem egy okos lány vagyok, vagy egy érdekes lány,
hanem a csinos lány.
Szõkeség, és cicik.
Megzavarja a férfiak gondolkodását, hogy valaki más vagyok.
És én hozzászoktam.
Megszoktam, hogy elsétálnak, mikor ráébrednek...
de aztán Denny jött és megkérte a kezem.
Ezért vágta el a vezetékeket?
Nem azt éreztette velem, hogy egy csinos lány vagyok.
Azt éreztette velem...
hogy kedvel.
Azt hiszem, ismer engem.
És ha én vágtam el az IVAD vezetéket,
és nem azt mondom, hogy így volt,
de ha én tettem volna...
akkor nem...
nem érezném magam bûnösnek.
És tudom, hogy kellene,
és még ha valaki más is tette volna.
De nem érzek mást, csak boldogságot.
Nem fog mondani...
semmit, vagy...
Nem fogok megtörni.
Kezdem magam egy kicsit rosszul érezni, de nem fogok megtörni.
Nem azért, mert nem érdekel,
mert igenis érdekel, mit gondol rólam, igen...
érdekel.
Csak nem mondhatom el, amit hallani akar...
ami úgy tûnik, az életem fõ témája most.
Csak mert nem mondhat el valamit, az még nem jelenti, hogy nem is akarja.
Akarhatja nagyon is.
Lehet együtt valakikkel,
és boldog lehet velük, és nem szerelmes beléjük,
vagyis valakibe lehet szerelmes, és nem akar akkor velük lenni.
Nem kell...
szeretnie valakit, hogy akarja õket.
Ez nyomasztó.
Mikor az agya elmondja, hogy mit akar,
és amit valóban akar, az nem illik vele össze,
ez kimerítõ.
És...
ez komplikált.
De ez az élet.
És az élet...
szívás.
Régóta ismerem magát.
Ismerem az anyját és az apját.
És a kételkedés nélkül tudom,
hogy nem maga vágta el a vezetékeket.
Meredith...
El kell mondania, hogy ki volt.
Lejátszottam már ezt újra és újra a fejemben,
megpróbálni összerakni a darabkákat.
Maga volt.
Maga miatt szakítottak a szüleim.
És ez nem csak egy viszony volt.
Tényleg szerette magát.
Nem csak egy ócska dolog volt,
hogy nem szólt magának, hogy férjnél volt.
Nem volt az egész hazugság.
Elhagyta a férjét magáért.
De maga a feleségével maradt,
mert ez volt a helyes dolog.
Talán hûséges,
de õ volt a megfelelõ személy magának.
Nézzen szembe vele! Az anyám?
Semmi rossz nincs a hûségben,
együtt lenni a jó emberrel,
mert õ jó.
És most az "örökké"-rõl beszélünk.
Maga soha nem bánta meg a döntését.
Soha nem nézett vissza.
Igaz?
Finn küldött érted, hogy döntenünk kell Doc-ról.
Jó Finn-nek.
Nem tudnánk ezt vita nélkül megbeszélni?
Jó.
Azt hiszem, el kellene altatnunk.
Ahogy akarod.
Mi van, ha van esély, hogy jobban legyen?
Nem lesz jobban.
Te is tudod.
Finn szerint, még ma meg kellene tennünk.
Denny.
Mit is mondtam magának?
A látogatás egy óra múlva lesz.
Maga már nem az õ orvosa.
Maga Dennyt akarja látni, jöjjön vissza látogatási idõben!
Jönnék, de nem várhatok.
Adjunk az engedetlenségnek!
De most én jövök.
Ha a fõnök megtudja, hogy az emeleten van...
Várjon!
Most õ jön.
Igen.
A válaszom, igen.
Na, látod?
Megállítod a szívem,
pedig vadonatúj.
Hívni fogom a biztonságiakat.
Jó, majd visszajövök a látogatási idõ alatt.
És bál lesz,
majd megmutatom a ruhámat.
Oké.
Megyek.
Izzie...
Jól csináltad.
Rávettem, hogy jöjjön hozzám.
Na, milyen okos vagyok?
Csinálunk egy bált.
A fõnök szervezteti velünk.
O'Malley említette.
George meglátogatott?
Õ a barátom.
Nem fogok neheztelni.
Mi...
Törõdnöm kell magammal.
Nem várom el, hogy törõdj velem,
de nekem törõdnöm kell magammal.
És ha ez...
ha nem maradsz itt, hogy...
Nem fogok neheztelni.
Elmondod Shepherdnek...
Még nem.
Én...
Még nem.
Oké, néhány nyomtatványt alá kell írni.
Csak egy aláírás kell.
Tessék...
Nem gond.
Majd... én aláírom.
Szóval, hogy csináljuk?
Adok Doc-nak egy Terole injekciót, hogy elálmosodjon,
és aztán vénásan adok neki fenobarbitál injekciót.
És az megállítja a szívét?
Igen.
És mit csinálunk utána,
a testével?
Mi...
errõl majd intézkedünk.
Jó. Kezdjük!
Nem dobhatjuk ki, mint valami szemetet.
Mi soha...
Õ a mi kutyánk, Derek.
Van egy...
tisztás a lakókocsinál.
A víz felé néz.
Mi... eltemethetjük ott.
Jól hangzik.
- Készen állsz? - Igen.
Sajnálom, Doc.
Én is sajnálom.
A kórház az.
- Mennem kell. - Oké.
Elkezdem.
Jól van.
Elment.
Meredith...
Nem, haza kell mennem és átöltözni.
Majd késõbb találkozunk.
Meredith...
Sajnálom... sajnálom.
Igen.
Tudod, az az igazság,
hogy már jó ideje nem igazán az én kutyám.
Inkább már Dereké.
Meredith...
jó kutya volt.
Az volt.
Én túl fáradt vagyok ehhez.
Hol a férje, Dr. Bailey?
Otthon a gyerekkel.
Azt gondoltam, legalább maga el akar innen szabadulni.
Miért?
Most, hogy Burke fent van...
ami vele történt,
biztos a fõnök elengedné.
Igen.
- Szia. - Szia.
Nem láttad Meredith-t?
Nem hiszem, hogy már megjött.
Ez az egész visszahozza a szörnyû emlékeket a nadrágtartós stréberekrõl,
a selypítésrõl,
meg a Skippyvel töltött éjszakáról, aki csak a Star Wars-ról beszélt.
Akarsz táncolni?
Örömmel.
Szabad?
Mit mondtál a barátomnak, hogy így fél tõled?
Én félelmetes ember vagyok, Cammie.
Nem, nem vagy az.
Ami Briant illeti,
igenis, az vagyok.
Légy kedves hozzá!
Szeret engem.
Szeret.
És ez olyan dolog, amit mindenki akar egyszer az életben.
Szeret.
Köszönöm a bált, Richard bácsi.
Szívesen.
Hé, kerestelek...
Hova mész?
Báli ruhát viselek, magas sarkúban vagyok,
leborotváltam a lábaim, megyek a bálba.
Azt mondtad, nem akarsz menni.
Nem, azt mondtam, hogy veled nem akarok menni.
Callie!
Azt mondtam, szeretlek.
Kimondtam.
Hangosan az arcodba mondtam,
és azóta is...
Soha nem mondtam még ezt senkinek ezelõtt, soha.
És én vagyok az a hülye, aki kimondja, hogy szeret, és akit kerülsz.
Nem, nem kerüllek.
Esküszöm.
Viszont mondod?
Nem.
Megaláztál.
Nem, George, engedj!
George, engedj el!
Engedj el!
Ne harcolj velem!
Ha most mondom neked,
akkor csak azért mondanám, mert te is mondtad nekem.
Mikor én...
mikor azt mondom, szeretlek,
komolyan akarom gondolni, mert...
Csak adnod kell idõt, hogy komolyan gondoljam.
Utálom, hogy így beléd estem.
Sokkal dögösebb vagy, mint a legutóbbi bálos párom.
Ez egy bók lenne?
Talán.
Bóknak érzem.
Akkor az is.
Csak így tovább! Lehet, hogy szerencséd lesz.
Milyen szerencsérõl beszélünk most?
Olyan kis szerencsérõl beszélünk, vagy egy igazán komoly szerencsérõl?
Te egy nagyon türelmes ember vagy,
és ezt én értékelem.
Mi az?
Liz...
Liz volt a feleségem...
És mikor meghalt...
Eljuthatsz egy olyan pontra, tudod,
mikor... mikor már nem szõsz terveket.
Mert voltak terveid,
de aztán jön egy autóbaleset,
és a terveidnek annyi.
Szóval...
csak próbálok eljutni a reggeltõl az estéig.
Ezt még kézben tudom tartani.
Ez jól ment nekem.
Jól ment.
De most,
ahogy téged nézlek...
a fenébe, teli vagyok tervekkel.
Ne akadj ki!
Nem.
Nem?
Nem.
Terveid vannak.
Terveim vannak.
Jól vagy?
Igen, csak...
Melegem van... és klausztrofóbiám.
Tudod mit?
Van egy betegem, akihez be kell néznem.
Azt hiszem, elszaladok és egy kis hideg vizet fröcskölök az arcomra.
Majd visszajövök, oké?
- Oké. - Rendben.
Meredith!
Hagyj békén.
Meredith!
Csak hagyj békén!
Csak tudni akartam, hogy jól vagy.
Nem! Nem vagyok jól. Oké?
Elégedett vagy?
Nem vagyok jól,
mert van egy feleséged,
és szajhának tartasz,
és a kutyánk meghalt.
És most meg engem nézel.
- Ne nézz engem! - Nem nézlek téged.
Nem nézlek téged!
Engem nézel,
és figyelsz engem.
És Finn-nek tervei vannak.
És kedvelem Finnt,
õ tökéletes számomra,
és most igazán boldog próbálok lenni.
És nem kapok levegõt.
És nem kapok levegõt, mikor így nézel rám,
szóval, hagyd abba!
Szerinted, téged akarlak nézni?
Hogy nem inkább a feleségemet akarom nézni?
Nõs vagyok.
Kötelezettségeim vannak.
Õ nem vezet engem az õrületbe,
nem teszi lehetetlenné, hogy normálisnak érezzem magam,
nem lesz tõle beteg a gyomrom,
miközben arra gondolok, ahogy az állatorvosom hozzáér?
Bármit megadnék, hogy ne nézzek így rád.
Csinos vagy.
Te is. Köszönöm.
Gyors randi?
Nem. Ez az egész nekem giccses.
Sok idõt nem pazarolok rá.
Bemész?
Igen, csak elõbb beugrom Denny-hez.
Oké.
Mit jelent ez?
Volt rajtam bugyi.
Fekete.
Látod?
Meredith, mit jelent ez?
Segíts megkeresni!
- És igazítsd meg a nyakkendõdet! - Meredith...
Mit jelent ez?
A nõvér szólt, hogy keresselek meg.
Jönnöd kell. Izzie az.
Várj, várj!
Oké, mehetsz.
Fõnök.
Itt gyakornokoskodtam,
itt voltam rezidens,
visszajöttem ide, amint az ösztöndíjam lejárt.
Mikor mondták, hogy én lehetek az osztályvezetõ,
ott álltam bent, abban a mûtõben.
Az egész karrieremet ebben a kórházban csináltam.
Az egész életemet.
Uram...
Denny Duquette meghalt ma este 7 óra 42-kor.
A fenébe!
Mi történt?
Nem tudtam, mit tegyek.
Nem gondoltam, hogy majd ti akartok a fõnöknek szólni...
Hol van?
Bent van, vele.
Izzie.
Azt hiszem, egy stroke volt.
Hajlamos volt a rögképzõdésre.
Egy vérrög alakulhatott ki a varratokon,
és eljutott az agyába.
Csak egy másodpercig tartott.
Iz...
Dr. Hahn gyönyörû munkát végzett a mûtétkor.
De mégis azt hiszem, egy vérrög volt.
Egyedül halt meg.
Egyedül volt.
Semmi sem tehettél.
Háromszor öltöztem át.
Szépen akartam kinézni.
Hamarabb ideérhettem volna...
de nem tudtam eldönteni, melyik ruhám vegyem fel.
Izzie...
Nem szabadna itt lennünk.
Iz, vannak dolgok, amit muszáj...
muszáj elvinniük.
Elvinni a hullaházba.
Nem maradhatsz itt. Tudom, hogy akarod...
Nem lehetne...
hogy magamra hagyjatok?
Egyedül akarok lenni Dennyvel.
Izzie, ez már nem Denny.
Pofa be!
Iz...
Ez nem Denny.
Abban a pillanatban, hogy megállt a szíve,
õ már nem Denny többé.
Tudom, hogy szereted,
de õ is szeretett téged.
És egy fickó, aki ennyire szeret, nem akarná, hogy ezt csináld magaddal.
Mert õ nem Denny,
többé már nem.
Egy órával ezelõtt, megkért.
És most...
és most megy a hullaházba.
Hát nem képtelenség?
Hát nem ez a legképtelenebb hülyeség, amit valaha hallottatok?
Gyere!
Sajnálom.
Ez képtelen...
- Szia. - Derek, hol voltál?
- Egy bete
…