hu Hungarian
How I Met Your Mother 2x17 (DVDRip.WAT) Hungarian subtitles
Report a problem
Advertisement
Hungarian transcript
Ez annyira király.
El sem tudom hinni, hogy eljött végre a pillanat.
Még egy mérföld és életem értelme eléri a húszezret.
A Fiero-bébid ezzel hivatalosan is eléri a nyugdíjaskort.
És ahogy minden öreg ember,
ez is ereszt, kellemetlen szaga van,
és fura hangokat ad ki hátul.
Így igaz.
Vedd elõ a szivarokat a kesztyûtartóból.
Egyenesen Kubából. Direkt erre az alkalomra vettem õket még tavaly, a kínai negyedben.
Valami azt súgja, hogy átvertek, Marshall,
ezek szalvétába csomagolt evõpálcikák.
- Hogy mi van? - Vigyázz, kátyú!
Jaj, ne.
Nem, nem, nem.
Már egy mérföld sincs hátra, gyerünk haver!
Haver!
Nem gond, ha azért rágyújtok?
Srácok, néha nem azt kapjuk az élettõl, amirõl annyit álmodoztunk.
De próbálunk olyan dolgokat megõrizni a múltból, amik az egykori énünkre emlékeztetnek.
Egy tetoválást például.
Vagy egy ékszert.
Vagy egy apróságot, ami azt súgja: "Ez az én igazi énem."
Marshall aprósága nem igazán volt apró,
de minél jobban elmerült a nagyvállalatok világába,
minél távolabb került az álmától, a környezetvédelemtõl,
annál eltökéltebben ragaszkodott a Fiero-jához.
Hé.
Nézzük a jó oldalát: lemaradunk a mai origami-buliról.
Hé! Nagyon fontos Lily-nek és nekem is,
hogy az esküvõn eredeti, kézzel hajtogatott darvak legyenek minden...
Végig se tudom mondani. Hála istennek.
Nem lesz semmi gond a kocsival.
Ez a legjobb mûhely a környéken.
Nézd ezt a tanúsítványt például.
Az egyik szerelõjük például...
megevett egy fél kilós steak-et.
Meglepetés!
Nem tudtuk volna elviselni, ha ki kellett volna hagynotok
a szuper origami-bulit, úgyhogy...
Úgy döntöttünk, itt tartjuk meg.
Ragaszkodtunk hozzá.
Remek.
Hogy van a Fiero?
Még nem szólították a kislányt.
Kislány? Mindig azt hittem, fiadként tekintesz rá.
Ó, mindig változik. Ez amolyan transzvesztita-kocsi.
És mióta éltek ebben a boldog... kapcsolatban?
A bátyáimtól kaptam amikor tizenhat lettem.
Milyen kedves tõlük.
Nem igazán.
Gratulálok.
A Fiero a tiéd.
Ha átmész az utolsó teszten.
Jaj már!
Már leborotváltam a lábam, és lenyeltem öt dollárt apróban.
És csak négy ötven jött ki.
Csak menj el a Weinerburger gyorsétteremhez
és hozz nekünk tizenkét kávét.
- Ennyi? - Ennyi.
De mi döntjük el, mi legyen rajtad.
Rendben. Tutira rendben.
Meztelen vagy.
Tisztában vagyok vele.
Van ötven centje?
Nincs.
Megkaphatnám a kávét inkább?
Elnézést, de kifogytunk a tartóból és a fedelekbõl.
Két égimeszelõ volt itt pár perce és felvásárolták az összeset.
És innen ered Marshall ostoba "Semmi étel, ital vagy egyéb élelmiszer a Fieróban" szabálya.
Egyáltalán nem ostoba.
Barney. Ez már vagy a harmadik amit elrontasz egymás után.
Én próbálkozom, de...
Figyelj. Duplán behajtod középre, aztán vissza és elõre, kihúzod a sarkait,
átfordítod, kihajtod a szélét, behajtod a sarkait, félbehajtod,
kihajtod a szárnyait, benyomod az alsó sarkainál és visszahajtod a szárnyakat.
Vagy megmutassa esetleg az egyik óvodás a csoportomból?
Vár, várj! Azt hiszem megvan.
Jaj ne.
Felejtsd el, túl drága a papír ehhez. Kiestél.
A fenébe.
A kajaszabáy ostobaság. Meg is halhattunk volna miatta.
- Emlékszel a százezres fiaskóra? - Ó, a Fiero-askó.
Haver, mondtam már, hogy nem mûködik. Maradjunk a százezres fiaskónál.
- Mi az a százezres fiaskó? - A Fiero-askó?
Az elsõ évünk volt az egyetemen, közvetlenül a téli szünet elõtt.
Marshall-lal szobatársak voltunk, de még nem igazán szoros barátok.
Ted-et kicsit elbizakodottnak tartottam.
Marshall pedig borzalmasan trehány volt.
Hé.
Hazautazom a Fieróval a szünetben.
Tudom, hogy épp eleget nézzük egymás fejét így is,
de szólj, ha kell egy fuvar. Nekem is jól jönne a benzinpénz.
Ohio-ból jöttél, ugye? Tehetnék egy kis kitérõt és felvehetnélek visszafele is.
Rendben, elõször is, a szüleim élnek Ohio-ban.
Én a pillanatban élek.
Másodszor pedig, Karennel nem láttuk egymást Hálaadás óta.
Mindketten szeretnénk, ha mûködne ez a távkapcsolat-dolog, szóval...
Jól van, hívj fel, ha meggondolnád magad.
A kilóméterórám nemsokára százezerhez ér.
Karen tök pipa lenne, ha korábban lelépnék.
Közös döntés volt.
Mármint Karen ötlete volt, de én is...
Közös döntés volt.
Értem.
És mi a helyzet veled és Lily-vel? Komoly a dolog?
Ja, persze.
Haver, elsõévesek vagyunk.
Nem fogok az elsõ csirke elé feküdni, akivel összejöttem.
Lily klassz csaj, de ezt a tigrist nem lehet ketrecbe zárni, tudod?
Az elsõ pár óra tipikus kocsiút volt.
Ez a dal...
Ez a legjobb szám a világon.
Az egyetlen szám, amit szeretek.
Csak viccelek.
A kazettát vagy két éve nem lehet kiszedni.
Azért jobb, mint a semmi.
Talán.
Gyûlölöm ezt a dalt.
Ne aggódj. Majd megszereted megint.
Hogy érted?
Most tutira lenyomtuk a végét.
Szerintem ez volt az eddigi legjobb.
Akarsz játszani kutyastop-ot?
- Mit? - Ez egy utazós játék.
Ahányszor csak kutyát látsz, ki kell mondanod, hogy "kutyastop".
- Elég jó vagyok az ilyen... - Kutyastop.
Nem tudtam, hogy máris elkezdtük, de...
Oké, semmi gond, tiéd az elsõ pont.
- Kutyastop. - Kutyastop. A francba!
Még játszunk? Mert nem igazán figyeltem...
Tizenkettõ-null.
Marshall.
- Marshall. - Kutyastop, kék kombiban.
Francba!
18-nulla.
Aztán Marshall miatt, akit nagyon lefoglalt hogyan csaljon a játékban,
teljesen eltévedtünk.
Hol a pokolban vagyunk?
Hé, hé, hé! Álljunk meg.
Azt hiszem, valamit kihagytál.
Nem mondod. Nekem nem úgy tûnik.
Figyu, van egy csomó idõnk.
Mit szólnál hozzá, ha letérnénk az autópályáról és a kisebb utakon mennénk tovább?
Robert Frost.
Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne.
Késõ.
Lehajtok ezen a kijáraton.
Na, ki nem elég spontán, Karen?
És akkor eltévedtünk.
Hol a pokolban vagyunk?
- Félreállok. - Ne, hajts tovább.
Már majdnem kifogyott a benzin és lehet, hogy nincs is út alattunk.
Kinn mínuszok vannak. Ha megállunk, talán napokra a hóban ragadunk.
És ráadásul csak hat müzliszeletem meg három üveg vizem van.
- Azokat kidobtam. - Mi?
Se étel, se ital a Fieróban.
Se étel, se kaja...? A mûszerfalat meg ki tudja mióta le sem mostad.
Így kezdõdött életünk leghosszabb éjszakája.
Azt hiszem a lábam korrekten megfagyott.
Marshall...
Eléggé esélyes, hogy napokra itt ragadunk a hóban.
Ha én halnék meg elõbb, bármit megtehetsz, hogy életben maradj.
Egyél a húsomból.
Vágj fel, mint Han Solo a tauntaunt, bármit.
Kösz, Ted.
Remek barát vagy.
És ha én halok meg elõbb, ne nyúlj a testemhez.
Mi van?
Épp most ajánlottam fel, hogy felvághatsz és belém bújhatsz.
Aha, hát velem semmi ilyet ne csinálj; a frászt hoznád rám.
De halott lennél, és enélkül én is.
Nem volt könnyû döntés.
Az egész az ostoba kajaszabályod miatt történt.
Az teljesen ésszerû.
Hé! A szemüvegem!
Tudom, hogy alig van benzinünk,
de nem kapcsolhatnánk be a fûtést egy percre?
Rendben.
Haver,
nem örülök, hogy ezt kell mondanom,
de olyan hideg van,
hogy csak egyféleképpen élhetjük túl ezt az éjszakát.
- Nem lett volna szabad megállnunk. - Ugyan, Marshall.
Nem, nem. Talán túl sem éljük ezt.
Talán sosem látom Lily-t többé.
Ezt nem mondtam el senkinek, de...
Régóta érzem, hogy ez a lány lesz a feleségem.
Ha ezt túléljük, egy napon feleségül veszem.
Ne haragudj a szemüveged miatt.
Semmi baj.
Csak divatból hordtam.
Te, Marshall.
Igen?
Még mindig Lily-re gondolsz?
Igen.
Kérlek ne.
És azt hittük, ott fogunk meghalni a hidegben, a semmi közepén.
De aztán...
Hé. Jobb lesz, ha továbbhajtotok buzikáim.
- Kutyastop! - Francba!
Már akkor tudtad, hogy el akarsz venni?
Ez olyan édes.
És így lettünk Marshall-lal legjobb barátok.
Bizonyos extrákkal együtt, ahogy hallom.
Eriksen.
Úgy tûnik, jól esne neki egy ölelés.
Ted.
Azt mondta, legalább háromezer dolcsi lenne, hogy újra menjen.
De még úgy sem biztos.
Hát, ez egy elég régi kocsi.
Igen. Életben tarthatnád még egy darabig,
de már nem lenne más, csak egy gép.
Tudom, hogy ez rengeteg pénz,
de ez az én Fieróm.
Hamarosan levizsgázom, kapok valami lélektelen céges állást,
és a Fiero nélkül csak egy ugyanolyan öltönyös fickó lennék, mint a többiek.
- Hogy merészeled... - Hé.
Annyi mindent élt meg velem ez a kocsi.
Az öngyilkos macskát.
A stoppos Waldót.
A hajléktalan fickót, aki betörte a hátsó ablakokat
és odahányt az ülésekre.
Lily, ne.
Maradj erõs. Ne engedd szabadjára a bûntudatod.
A kocsi a halálos ágyán van, Robin. Könnyítenem kell a lelkiismeretemen.
Mirõl beszéltek?
Hát jó. Nem sokkal azután, hogy megismertük Robint,
épp thai kaja után sóvárogtunk a lakásban.
Másfél órás kiszállítás. Annyit nem bírunk ki.
Bárcsak elvihetnénk a Fierót, de Marshall hülye kajaszabálya miatt nem lehet.
De thai kaja, Lily.
Pad Yum Mao.
Tom Kai Gah.
Thai See Ran.
Annak ellenére, hogy tök értelmetlen amit mondasz, mégis fenségesen hangzik.
Rendben. A következõt fogjuk tenni.
Odahajtunk, átvesszük a kaját, dupla csomagolásban,
nagyon óvatosan visszahozzuk, letekert ablakokkal,
és Marshall sosem tudja meg.
Ezek aztán az érzékeny fékek.
Marshall meg fog ölni!
Ez és a különbség a "hatás" és a "hátas" között az a két dolog,
amiben nem ismer tréfát.
- Lily, minden rendben lesz. - Nem, nem lesz.
Marshall ki fog borulni. Istenem, mit tegyünk?
- Ó, istenem...! - Csend legyen!
Figyelj rám. Kevés idõnk van.
Elõször is összeszedjük a tofut meg a répát az utolsó szemig.
Aztán jön a problémás rész,
a kiömlött leves. Fel kell itatnunk az összeset.
Végül a szag. El kell fednünk valahogy a Tom Kah Gai-t.
Említettél valami szivarokat.
Marshall valami különleges alkalomra tartogat kettõt a kesztyûtartóban.
Add ide a pálcikákat.
Mit szólnál egy kis zenéhez?
Klassz szám.
Ezek a szivarok kicsit sem segítenek.
Ja. Borzalmas ötlet volt.
Most olyan szag van, mintha idehányt volna egy hajléktalan.
A betört ablakok?
Hihetõ kellett hogy legyen a sztori.
De miért kellett kettõt is betörni?
Olyan jól nézett ki, amikor Lily csinálta, én is ki akartam próbálni.
Hihetetlen, hogy ti csináltátok.
Én meg azt a szegény napbarnította, balettrikós, táncolós fickót hibáztattam.
Marshall, nagyon sajnálom, de örülök, hogy kiderült a titok.
Akkor lettünk legjobb barátok Robinnal.
Azta. Micsoda egy kocsi.
Szóval, összezúzhatom kis kockányira végre?
Nem tudom. Nem tudom.
Gyerünk, Marshall.
Ez a te Fieród.
Tudod, mit kell tenned.
Barney, te miért szereted ennyire ezt a kocsit?
Szeretem?
Egy pillanat.
Szeretem?
Gyûlölöm!
Mi? Miért?
Miért? Miért?
Miért?
- Miért? - Majd én elmondom.
Tavaly történt, a tömegközlekedési sztrájk idején.
- Helló. - Helló.
Marshall itt van valahol?
Fél óra múlva a Queens-ben kell lennem, masszázson. Kéne egy fuvar.
A könyvtárban van egész nap. De ott vannak a kulcsok.
Hé! Miért nem viszel el te engem?
Olyan lesz, mint valami kirándulás.
A Queens-be?
Ja. Veszünk szárított marhahúschipset meg csokis sütit.
Elég sok dolgom van, szóval...
Oké. Akor lemondom.
- Viszlát késõbb. - Várj!
Tudsz vezetni, ugye?
Persze, hogy tudok vezetni. Imádok vezetni.
Hajtani a kilómétereket.
Cikázni a sávok között.
Fékezni.
Dudálni. Imádom.
Kivéve a nõi vezetõket.
Jobb, ha nem is részletezem.
- Melyik a gázpedál? - Beugratós kérdés.
- Nem, nem az. - De igen.
- Nem. - Középsõ... bal. Jobb?
Sosem tanultam meg vezetni!
A városban nõttem fel. Esélyem se volt.
Tudod, mit?
Most megkapod az esélyt. Én megtanítalak vezetni.
Barney Stinson, csatold be magad.
Ez nem helyes.
Isten nem akarta, hogy valaha is ilyen nyaktörõ sebességgel száguldjunk.
Nyugi. Remekül csinálod.
Ne is figyelj a tolószékes nénire, ez nem verseny.
Haver, egy kutya.
Kutyastop! Ez az enyém.
Mit csináljak? Mondd, mit csináljak, Ted.
Lépj a fékre. Úgy a következõ húsz percben valamikor.
Az melyik? Melyik is a fék?
- A bal oldali. - Bal. Jó ég, bal.
- Teljesen leblokkoltam. - Keresd az "L" betût.
Nem fog sikerülni.
Miért kapcsoltad be a rádiót?
Nem tudom, miért kapcsoltam be a rádiót!
Meg fogunk halni. Mit csináljak, Ted?
Nyugodj meg. Bepörögtél.
- Segíts, Ted! Nem viccelek. - Fékezz, tekerd el a kormányt.
Sikoltozni jó! Sikoltozni jó!
Nem tudok mozogni.
Nem... Nem érzem a...
Várj.
Élünk.
- Semmi bajunk. - Semmi bajunk.
Csoda történt, Ted!
Nem semmi egy baleset lehetett.
Nos, igazából két balesete is volt, ha hozzászámoljuk a...
Ha azon a szörnyetegen múlt volna, ma itt se lennék.
De a sors...
A sors adott nekem egy második lehetõséget.
És ráébresztett, hogy nem szabad elpazarolnunk hátralévõ napjainkat.
Úgyhogy ott és akkor eldöntöttem,
hogy teljességében fogom megélni az életem.
Tehát úgy változtattál az életeden, hogy nem változtattál semmin.
Igaz történet.
Srácok.
Ez a Fiero mindannyiunknak sokat jelent.
Barátságok kötõdtek benne.
Kalandokat éltünk meg vele. Szembesített a félelmeinkkel.
Ezért kell megszabadulnunk tõle.
- Igen! - Mi?
Nagyszerû élete volt és megérdemli, hogy méltón menjen el.
De a kétszázezer mérföld...
Errõl szól az élet, tudjátok.
Sosem ott kötsz ki, amirõl álmodoztál egykor.
Én nem a környezetért harcolok.
Ted-bõl nem lett filozófus.
Vagy Lily-bõl világhírû mûvész.
Barney sosem hajtott gyorsabban, mint egy náthás csiga.
És biztos Robin is megélt csalódásokat az életében.
Gondolom.
Az én Fieróm pedig nem kétszázezer mérföldet futott Fiero lesz, ennyi.
De minden rendben.
Ezek az álmok.
Majd szerzünk egy új kocsit és lesznek új emlékeink.
Az lesz a kocsi, ami velünk lesz az esküvõnk idején.
Amikor megvesszük az elsõ házunkat.
Amire majd a négy gyerekünk emlékrzni fog.
Ez olyan édes.
De amire majd a két gyerekünk emlékezni fog.
Szeretnék búcsút venni tõle.
Tudjátok mit?
Ez a Fiero fontos hátas volt mindannyiunk életében.
- Hatás. - Én is azt mondtam.
Csak biztosra akartam menni.
Annyi helyre elvitt minket ez a kocsi.
Talán itt az ideje, hogy viszonozzuk a szívességet.
Legyen meg a kétszázezer mérföldje.
Vigyük ki azon az ajtón.
És toljuk meg arra az utolsó fél mérföldre.
Õ is megtenné ezt értünk.
Hé, okostojások.
A hátsó tengely ki van támasztva. Ez a kocsi ugyan nem megy sehova.
- Határeset! - Határeset!
Így Marshall búcsút vett a Fierótól.
És a kocsi utolsó ajándékaként,
az érte kapott pénz két napi fogyasztásunkat fedezte a bárban.
Arrivederci, Fiero!
Te voltál a legodaadóbb minden kocsi közül.
Rozsdásodj békében.
Szenvedj a pokolban, ördögparipa.
Hát kívánhatnánk-e ennél jobb barátot?
Tesó, hallottad már ez a számot?
Most szereztem meg a kazettát.
Tedd be.
Sose fogom megunni ezt a dalt.
Soha, soha, soha, soha.
Igen!
El sem tudom hinni, hogy eljött végre a pillanat.
Még egy mérföld és életem értelme eléri a húszezret.
A Fiero-bébid ezzel hivatalosan is eléri a nyugdíjaskort.
És ahogy minden öreg ember,
ez is ereszt, kellemetlen szaga van,
és fura hangokat ad ki hátul.
Így igaz.
Vedd elõ a szivarokat a kesztyûtartóból.
Egyenesen Kubából. Direkt erre az alkalomra vettem õket még tavaly, a kínai negyedben.
Valami azt súgja, hogy átvertek, Marshall,
ezek szalvétába csomagolt evõpálcikák.
- Hogy mi van? - Vigyázz, kátyú!
Jaj, ne.
Nem, nem, nem.
Már egy mérföld sincs hátra, gyerünk haver!
Haver!
Nem gond, ha azért rágyújtok?
Srácok, néha nem azt kapjuk az élettõl, amirõl annyit álmodoztunk.
De próbálunk olyan dolgokat megõrizni a múltból, amik az egykori énünkre emlékeztetnek.
Egy tetoválást például.
Vagy egy ékszert.
Vagy egy apróságot, ami azt súgja: "Ez az én igazi énem."
Marshall aprósága nem igazán volt apró,
de minél jobban elmerült a nagyvállalatok világába,
minél távolabb került az álmától, a környezetvédelemtõl,
annál eltökéltebben ragaszkodott a Fiero-jához.
Hé.
Nézzük a jó oldalát: lemaradunk a mai origami-buliról.
Hé! Nagyon fontos Lily-nek és nekem is,
hogy az esküvõn eredeti, kézzel hajtogatott darvak legyenek minden...
Végig se tudom mondani. Hála istennek.
Nem lesz semmi gond a kocsival.
Ez a legjobb mûhely a környéken.
Nézd ezt a tanúsítványt például.
Az egyik szerelõjük például...
megevett egy fél kilós steak-et.
Meglepetés!
Nem tudtuk volna elviselni, ha ki kellett volna hagynotok
a szuper origami-bulit, úgyhogy...
Úgy döntöttünk, itt tartjuk meg.
Ragaszkodtunk hozzá.
Remek.
Hogy van a Fiero?
Még nem szólították a kislányt.
Kislány? Mindig azt hittem, fiadként tekintesz rá.
Ó, mindig változik. Ez amolyan transzvesztita-kocsi.
És mióta éltek ebben a boldog... kapcsolatban?
A bátyáimtól kaptam amikor tizenhat lettem.
Milyen kedves tõlük.
Nem igazán.
Gratulálok.
A Fiero a tiéd.
Ha átmész az utolsó teszten.
Jaj már!
Már leborotváltam a lábam, és lenyeltem öt dollárt apróban.
És csak négy ötven jött ki.
Csak menj el a Weinerburger gyorsétteremhez
és hozz nekünk tizenkét kávét.
- Ennyi? - Ennyi.
De mi döntjük el, mi legyen rajtad.
Rendben. Tutira rendben.
Meztelen vagy.
Tisztában vagyok vele.
Van ötven centje?
Nincs.
Megkaphatnám a kávét inkább?
Elnézést, de kifogytunk a tartóból és a fedelekbõl.
Két égimeszelõ volt itt pár perce és felvásárolták az összeset.
És innen ered Marshall ostoba "Semmi étel, ital vagy egyéb élelmiszer a Fieróban" szabálya.
Egyáltalán nem ostoba.
Barney. Ez már vagy a harmadik amit elrontasz egymás után.
Én próbálkozom, de...
Figyelj. Duplán behajtod középre, aztán vissza és elõre, kihúzod a sarkait,
átfordítod, kihajtod a szélét, behajtod a sarkait, félbehajtod,
kihajtod a szárnyait, benyomod az alsó sarkainál és visszahajtod a szárnyakat.
Vagy megmutassa esetleg az egyik óvodás a csoportomból?
Vár, várj! Azt hiszem megvan.
Jaj ne.
Felejtsd el, túl drága a papír ehhez. Kiestél.
A fenébe.
A kajaszabáy ostobaság. Meg is halhattunk volna miatta.
- Emlékszel a százezres fiaskóra? - Ó, a Fiero-askó.
Haver, mondtam már, hogy nem mûködik. Maradjunk a százezres fiaskónál.
- Mi az a százezres fiaskó? - A Fiero-askó?
Az elsõ évünk volt az egyetemen, közvetlenül a téli szünet elõtt.
Marshall-lal szobatársak voltunk, de még nem igazán szoros barátok.
Ted-et kicsit elbizakodottnak tartottam.
Marshall pedig borzalmasan trehány volt.
Hé.
Hazautazom a Fieróval a szünetben.
Tudom, hogy épp eleget nézzük egymás fejét így is,
de szólj, ha kell egy fuvar. Nekem is jól jönne a benzinpénz.
Ohio-ból jöttél, ugye? Tehetnék egy kis kitérõt és felvehetnélek visszafele is.
Rendben, elõször is, a szüleim élnek Ohio-ban.
Én a pillanatban élek.
Másodszor pedig, Karennel nem láttuk egymást Hálaadás óta.
Mindketten szeretnénk, ha mûködne ez a távkapcsolat-dolog, szóval...
Jól van, hívj fel, ha meggondolnád magad.
A kilóméterórám nemsokára százezerhez ér.
Karen tök pipa lenne, ha korábban lelépnék.
Közös döntés volt.
Mármint Karen ötlete volt, de én is...
Közös döntés volt.
Értem.
És mi a helyzet veled és Lily-vel? Komoly a dolog?
Ja, persze.
Haver, elsõévesek vagyunk.
Nem fogok az elsõ csirke elé feküdni, akivel összejöttem.
Lily klassz csaj, de ezt a tigrist nem lehet ketrecbe zárni, tudod?
Az elsõ pár óra tipikus kocsiút volt.
Ez a dal...
Ez a legjobb szám a világon.
Az egyetlen szám, amit szeretek.
Csak viccelek.
A kazettát vagy két éve nem lehet kiszedni.
Azért jobb, mint a semmi.
Talán.
Gyûlölöm ezt a dalt.
Ne aggódj. Majd megszereted megint.
Hogy érted?
Most tutira lenyomtuk a végét.
Szerintem ez volt az eddigi legjobb.
Akarsz játszani kutyastop-ot?
- Mit? - Ez egy utazós játék.
Ahányszor csak kutyát látsz, ki kell mondanod, hogy "kutyastop".
- Elég jó vagyok az ilyen... - Kutyastop.
Nem tudtam, hogy máris elkezdtük, de...
Oké, semmi gond, tiéd az elsõ pont.
- Kutyastop. - Kutyastop. A francba!
Még játszunk? Mert nem igazán figyeltem...
Tizenkettõ-null.
Marshall.
- Marshall. - Kutyastop, kék kombiban.
Francba!
18-nulla.
Aztán Marshall miatt, akit nagyon lefoglalt hogyan csaljon a játékban,
teljesen eltévedtünk.
Hol a pokolban vagyunk?
Hé, hé, hé! Álljunk meg.
Azt hiszem, valamit kihagytál.
Nem mondod. Nekem nem úgy tûnik.
Figyu, van egy csomó idõnk.
Mit szólnál hozzá, ha letérnénk az autópályáról és a kisebb utakon mennénk tovább?
Robert Frost.
Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne.
Késõ.
Lehajtok ezen a kijáraton.
Na, ki nem elég spontán, Karen?
És akkor eltévedtünk.
Hol a pokolban vagyunk?
- Félreállok. - Ne, hajts tovább.
Már majdnem kifogyott a benzin és lehet, hogy nincs is út alattunk.
Kinn mínuszok vannak. Ha megállunk, talán napokra a hóban ragadunk.
És ráadásul csak hat müzliszeletem meg három üveg vizem van.
- Azokat kidobtam. - Mi?
Se étel, se ital a Fieróban.
Se étel, se kaja...? A mûszerfalat meg ki tudja mióta le sem mostad.
Így kezdõdött életünk leghosszabb éjszakája.
Azt hiszem a lábam korrekten megfagyott.
Marshall...
Eléggé esélyes, hogy napokra itt ragadunk a hóban.
Ha én halnék meg elõbb, bármit megtehetsz, hogy életben maradj.
Egyél a húsomból.
Vágj fel, mint Han Solo a tauntaunt, bármit.
Kösz, Ted.
Remek barát vagy.
És ha én halok meg elõbb, ne nyúlj a testemhez.
Mi van?
Épp most ajánlottam fel, hogy felvághatsz és belém bújhatsz.
Aha, hát velem semmi ilyet ne csinálj; a frászt hoznád rám.
De halott lennél, és enélkül én is.
Nem volt könnyû döntés.
Az egész az ostoba kajaszabályod miatt történt.
Az teljesen ésszerû.
Hé! A szemüvegem!
Tudom, hogy alig van benzinünk,
de nem kapcsolhatnánk be a fûtést egy percre?
Rendben.
Haver,
nem örülök, hogy ezt kell mondanom,
de olyan hideg van,
hogy csak egyféleképpen élhetjük túl ezt az éjszakát.
- Nem lett volna szabad megállnunk. - Ugyan, Marshall.
Nem, nem. Talán túl sem éljük ezt.
Talán sosem látom Lily-t többé.
Ezt nem mondtam el senkinek, de...
Régóta érzem, hogy ez a lány lesz a feleségem.
Ha ezt túléljük, egy napon feleségül veszem.
Ne haragudj a szemüveged miatt.
Semmi baj.
Csak divatból hordtam.
Te, Marshall.
Igen?
Még mindig Lily-re gondolsz?
Igen.
Kérlek ne.
És azt hittük, ott fogunk meghalni a hidegben, a semmi közepén.
De aztán...
Hé. Jobb lesz, ha továbbhajtotok buzikáim.
- Kutyastop! - Francba!
Már akkor tudtad, hogy el akarsz venni?
Ez olyan édes.
És így lettünk Marshall-lal legjobb barátok.
Bizonyos extrákkal együtt, ahogy hallom.
Eriksen.
Úgy tûnik, jól esne neki egy ölelés.
Ted.
Azt mondta, legalább háromezer dolcsi lenne, hogy újra menjen.
De még úgy sem biztos.
Hát, ez egy elég régi kocsi.
Igen. Életben tarthatnád még egy darabig,
de már nem lenne más, csak egy gép.
Tudom, hogy ez rengeteg pénz,
de ez az én Fieróm.
Hamarosan levizsgázom, kapok valami lélektelen céges állást,
és a Fiero nélkül csak egy ugyanolyan öltönyös fickó lennék, mint a többiek.
- Hogy merészeled... - Hé.
Annyi mindent élt meg velem ez a kocsi.
Az öngyilkos macskát.
A stoppos Waldót.
A hajléktalan fickót, aki betörte a hátsó ablakokat
és odahányt az ülésekre.
Lily, ne.
Maradj erõs. Ne engedd szabadjára a bûntudatod.
A kocsi a halálos ágyán van, Robin. Könnyítenem kell a lelkiismeretemen.
Mirõl beszéltek?
Hát jó. Nem sokkal azután, hogy megismertük Robint,
épp thai kaja után sóvárogtunk a lakásban.
Másfél órás kiszállítás. Annyit nem bírunk ki.
Bárcsak elvihetnénk a Fierót, de Marshall hülye kajaszabálya miatt nem lehet.
De thai kaja, Lily.
Pad Yum Mao.
Tom Kai Gah.
Thai See Ran.
Annak ellenére, hogy tök értelmetlen amit mondasz, mégis fenségesen hangzik.
Rendben. A következõt fogjuk tenni.
Odahajtunk, átvesszük a kaját, dupla csomagolásban,
nagyon óvatosan visszahozzuk, letekert ablakokkal,
és Marshall sosem tudja meg.
Ezek aztán az érzékeny fékek.
Marshall meg fog ölni!
Ez és a különbség a "hatás" és a "hátas" között az a két dolog,
amiben nem ismer tréfát.
- Lily, minden rendben lesz. - Nem, nem lesz.
Marshall ki fog borulni. Istenem, mit tegyünk?
- Ó, istenem...! - Csend legyen!
Figyelj rám. Kevés idõnk van.
Elõször is összeszedjük a tofut meg a répát az utolsó szemig.
Aztán jön a problémás rész,
a kiömlött leves. Fel kell itatnunk az összeset.
Végül a szag. El kell fednünk valahogy a Tom Kah Gai-t.
Említettél valami szivarokat.
Marshall valami különleges alkalomra tartogat kettõt a kesztyûtartóban.
Add ide a pálcikákat.
Mit szólnál egy kis zenéhez?
Klassz szám.
Ezek a szivarok kicsit sem segítenek.
Ja. Borzalmas ötlet volt.
Most olyan szag van, mintha idehányt volna egy hajléktalan.
A betört ablakok?
Hihetõ kellett hogy legyen a sztori.
De miért kellett kettõt is betörni?
Olyan jól nézett ki, amikor Lily csinálta, én is ki akartam próbálni.
Hihetetlen, hogy ti csináltátok.
Én meg azt a szegény napbarnította, balettrikós, táncolós fickót hibáztattam.
Marshall, nagyon sajnálom, de örülök, hogy kiderült a titok.
Akkor lettünk legjobb barátok Robinnal.
Azta. Micsoda egy kocsi.
Szóval, összezúzhatom kis kockányira végre?
Nem tudom. Nem tudom.
Gyerünk, Marshall.
Ez a te Fieród.
Tudod, mit kell tenned.
Barney, te miért szereted ennyire ezt a kocsit?
Szeretem?
Egy pillanat.
Szeretem?
Gyûlölöm!
Mi? Miért?
Miért? Miért?
Miért?
- Miért? - Majd én elmondom.
Tavaly történt, a tömegközlekedési sztrájk idején.
- Helló. - Helló.
Marshall itt van valahol?
Fél óra múlva a Queens-ben kell lennem, masszázson. Kéne egy fuvar.
A könyvtárban van egész nap. De ott vannak a kulcsok.
Hé! Miért nem viszel el te engem?
Olyan lesz, mint valami kirándulás.
A Queens-be?
Ja. Veszünk szárított marhahúschipset meg csokis sütit.
Elég sok dolgom van, szóval...
Oké. Akor lemondom.
- Viszlát késõbb. - Várj!
Tudsz vezetni, ugye?
Persze, hogy tudok vezetni. Imádok vezetni.
Hajtani a kilómétereket.
Cikázni a sávok között.
Fékezni.
Dudálni. Imádom.
Kivéve a nõi vezetõket.
Jobb, ha nem is részletezem.
- Melyik a gázpedál? - Beugratós kérdés.
- Nem, nem az. - De igen.
- Nem. - Középsõ... bal. Jobb?
Sosem tanultam meg vezetni!
A városban nõttem fel. Esélyem se volt.
Tudod, mit?
Most megkapod az esélyt. Én megtanítalak vezetni.
Barney Stinson, csatold be magad.
Ez nem helyes.
Isten nem akarta, hogy valaha is ilyen nyaktörõ sebességgel száguldjunk.
Nyugi. Remekül csinálod.
Ne is figyelj a tolószékes nénire, ez nem verseny.
Haver, egy kutya.
Kutyastop! Ez az enyém.
Mit csináljak? Mondd, mit csináljak, Ted.
Lépj a fékre. Úgy a következõ húsz percben valamikor.
Az melyik? Melyik is a fék?
- A bal oldali. - Bal. Jó ég, bal.
- Teljesen leblokkoltam. - Keresd az "L" betût.
Nem fog sikerülni.
Miért kapcsoltad be a rádiót?
Nem tudom, miért kapcsoltam be a rádiót!
Meg fogunk halni. Mit csináljak, Ted?
Nyugodj meg. Bepörögtél.
- Segíts, Ted! Nem viccelek. - Fékezz, tekerd el a kormányt.
Sikoltozni jó! Sikoltozni jó!
Nem tudok mozogni.
Nem... Nem érzem a...
Várj.
Élünk.
- Semmi bajunk. - Semmi bajunk.
Csoda történt, Ted!
Nem semmi egy baleset lehetett.
Nos, igazából két balesete is volt, ha hozzászámoljuk a...
Ha azon a szörnyetegen múlt volna, ma itt se lennék.
De a sors...
A sors adott nekem egy második lehetõséget.
És ráébresztett, hogy nem szabad elpazarolnunk hátralévõ napjainkat.
Úgyhogy ott és akkor eldöntöttem,
hogy teljességében fogom megélni az életem.
Tehát úgy változtattál az életeden, hogy nem változtattál semmin.
Igaz történet.
Srácok.
Ez a Fiero mindannyiunknak sokat jelent.
Barátságok kötõdtek benne.
Kalandokat éltünk meg vele. Szembesített a félelmeinkkel.
Ezért kell megszabadulnunk tõle.
- Igen! - Mi?
Nagyszerû élete volt és megérdemli, hogy méltón menjen el.
De a kétszázezer mérföld...
Errõl szól az élet, tudjátok.
Sosem ott kötsz ki, amirõl álmodoztál egykor.
Én nem a környezetért harcolok.
Ted-bõl nem lett filozófus.
Vagy Lily-bõl világhírû mûvész.
Barney sosem hajtott gyorsabban, mint egy náthás csiga.
És biztos Robin is megélt csalódásokat az életében.
Gondolom.
Az én Fieróm pedig nem kétszázezer mérföldet futott Fiero lesz, ennyi.
De minden rendben.
Ezek az álmok.
Majd szerzünk egy új kocsit és lesznek új emlékeink.
Az lesz a kocsi, ami velünk lesz az esküvõnk idején.
Amikor megvesszük az elsõ házunkat.
Amire majd a négy gyerekünk emlékrzni fog.
Ez olyan édes.
De amire majd a két gyerekünk emlékezni fog.
Szeretnék búcsút venni tõle.
Tudjátok mit?
Ez a Fiero fontos hátas volt mindannyiunk életében.
- Hatás. - Én is azt mondtam.
Csak biztosra akartam menni.
Annyi helyre elvitt minket ez a kocsi.
Talán itt az ideje, hogy viszonozzuk a szívességet.
Legyen meg a kétszázezer mérföldje.
Vigyük ki azon az ajtón.
És toljuk meg arra az utolsó fél mérföldre.
Õ is megtenné ezt értünk.
Hé, okostojások.
A hátsó tengely ki van támasztva. Ez a kocsi ugyan nem megy sehova.
- Határeset! - Határeset!
Így Marshall búcsút vett a Fierótól.
És a kocsi utolsó ajándékaként,
az érte kapott pénz két napi fogyasztásunkat fedezte a bárban.
Arrivederci, Fiero!
Te voltál a legodaadóbb minden kocsi közül.
Rozsdásodj békében.
Szenvedj a pokolban, ördögparipa.
Hát kívánhatnánk-e ennél jobb barátot?
Tesó, hallottad már ez a számot?
Most szereztem meg a kazettát.
Tedd be.
Sose fogom megunni ezt a dalt.
Soha, soha, soha, soha.
Igen!