YouSub

hu Hungarian

Fringe 1x10 (HDTV.NoTV) Hungarian subtitles

0 downloads · 773 lines · added Mar 1, 2011

Report a problem
What's wrong?
Advertisement

Hungarian transcript

Elõzmények a Fringe-ben...
Ezeket a történéseket úgy hívják, hogy a "Minta". Valaki kísérleteket végez,
és az egész világot laborként használja.
Azt mondja, hogy tudok beszélni John-nal?
Beleláthat az emlékeibe.
David Robert Jones-t állami titkok jogtalan birtoklásáért tartóztatták le.
Az emberek, akikkel együtt dolgozom a végletekig hûségesek maradnak. Ön is elmondhatja ugyanezt?
Szia, Liv.
Te nem vagy igazi.
Mi történik velem?
Amikor ön a tartályban volt, az elméjének egy része eggyé vált az önével.
Biztonsági kamerák kiiktatva. Kikapcsolom a riasztót.
- Riasztó kikapcsolva. - Vettem. Bemegyünk.
Philadelphia, Városi Takarékpénztár
Hogy állunk?
Mozgásérzékelõ kiiktatva. Mehettek.
- Hogy állunk? - Mehet.
Oké, kezdd el!
Három, kettõ, egy... Töltés.
A rezgés jó.
Mehet a szövet.
Hogy áll?
96%. 98%. Rezonancia szint megvan.
Nyissátok szét a szövetet!
Óvatosan.
Mágnes a helyén.
Mennyi idõnk van?
A sûrûséget és a vastagságot figyelembe véve,
1 perc 41 másodperc. Már csak 40.
Indulás!
610, 610, 610. Oké, megvan.
Add ide a pasztát!
57 másodperc. Sietnünk kell.
35 másodperc.
Tegyük le!
Menjünk!
Fogjuk, ami kell és menjünk!
Gyerünk, segítsetek megemelni!
Oké, vigyük át!
Fogod?
Sietniük kell, különben bent ragadnak.
Lugo, menjünk!
A mágnest nem tudom leszedni.
Szedd le! Mennünk kell!
Te menj! Én ezt még kiszedem. Menj! Mindjárt megyek utánad.
15 másodperc. Mi a francot csinál odabent?
A mágnes beragadt.
Nem maradhat bent a cucc. Ha igen, akkor megszívtuk.
Igen, szerintem ezt tudja õ is.
Gyerünk!
Leoldotta.
Tíz másodperc... kilenc másodperc...
Jól van, végeztem. Húzzatok át!
Négy, három. Kettõ másodperc. Húzzátok!
Gyerünk! Told magad át!
Nehéz! Húzzatok!
Szedjétek össze a cuccokat, aztán menjünk!
Ne... Ne... Kérlek, segíts!
Menjünk!
Indulás! Pakoljatok, nem maradhat itt semmi.
Fringe 1 x 10
- The Safe -
www.fringehungary.hu [email protected]
Magyar szöveg: chetory feat. BlaiSeCT
Hogy érti, hogy magának nincs? Mindenkinek van egy. Még nekem is van egy.
Mirõl van szó? A léprõl?
Igen, Walter, a léprõl.
Vannak, akik aspleniában szenvednek,
egy ritka genetikai rendellenség, amikor valaki lép nélkül születik.
Köszi, Walter.
Most komolyan nincs legjobb barátja?
Tényleg nincs. Egy lánytestvér annak számít?
Egy lánytestvér nem számít annak.
Azt hiszem, mindig is szerettem az egyedüllétet.
Még a kollégiumban is úgy hívtak, hogy "Han".
Mert "szólóban" futott? Ez kedves. Legalább volt beceneve.
Philip Broyles vagyok a Belbiztonsági Minisztériumtól.
Kérem, hívjon vissza, amint lehetséges!
Igen és hozzám kapcsolják majd.
Tisztítsák meg a területet, kérem!
Ez lenyûgözõ.
A biztonsági õrt megölték, a biztonsági kamerákat kiiktatták.
- Mit tudunk? - Semmit.
Elképzelhetõ, hogy ez is része a mostanában történt bankrablásoknak. Ez lenne a harmadik.
Mindegyik Philadelphiá-ban történt?
Az elsõ Cleveland-ben, a második Baltimore-ban.
Én voltam Baltimore-ban.
Emlékszem egy különösen nagy mellû hölgyre.
Minden alkalommal csak egy darab hatalmas trezorfiókot pakoltak ki.
Mindezt anélkül, hogy bármi rongálást tettek volna a trezor falán.
Van rajtuk nyomkövetõ?
Nemsokára beszélek a bank igazgatójával.
Azt kideríteni, hogy ki csinálta, mi volt a dobozban, és miért csinálták, a maga dolga.
Amikor azt gondolná az ember, hogy nem is történhetne furcsább dolog.
Peter, ismerem ezt a férfit.
A falas fickót? Tényleg?
Hadd találjam ki! Õ a legjobb barátja.
Nem, tényleg komolyan mondom.
Honnan ismeri?
Ahhoz, hogy kiderítsük, mi történt itt, ki kell vágnunk a falból.
Legalábbis egy darabját.
Szükségem lesz egy darabra ebbõl a szövetbõl is.
Raul. Raul Lugo a neve.
Ismeri ezt a férfit?
Õ is abban az egységben volt, mint én, a tengerészgyalogságnál.
Akkor fogadja részvétem!
- Komolyan mondja? - Igen.
Jersey-bõl jött. Házas. A feleségét Susan-nak hívják.
Szeret baseballozni. Edison-ban lakik. Voltam is a házában.
Fejlövés ide vagy oda,
otthagyni egy fickót félig a falban ragadva nem volt a legprofibb megoldás.
Szerintem meg az volt.
Viccelõdhetsz vele, amennyit akarsz.
Oké, köszi.
Volt nálunk még egy szövet.
Meg kellett volna próbálnunk kiszabadítani.
Hogy állunk?
Szarul. Önzáró csavarok, mágneses reteszek, valami régimódi krómborítás védi.
- Valaki ezt nagyon zárva akarta tartani. - Mennyi idõ még?
Pár óra, talán három.
Még egy dobozt meg kell szereznünk.
Ha a morgolódásoddal akarod jelezni azt, hogy ki akarsz szállni, menj csak!
Máskülönben, pedig add be magadnak, és fogd be a szádat!
Wissenschaft börtön, Németország.
Mr. Kohl. Kérem, fáradjon beljebb!
Ez lenyûgözõ.
Ennek a vasáru boltnak a kínálata példa nélküli.
Igazából teljesen hétköznapi.
Mindenfelé ilyen boltok vannak, Walter.
Az egész világon, minden városban.
Nálad senki se tudja ezt jobban.
Jól van, ezzel mire céloztál?
- Az utolsó mondatommal? - Igen, az utolsó mondatoddal.
"Nálad senki se tudja ezt jobban." Ezt hogy érted?
Arra utaltam, hogy sokat utazgattál.
Nem, arra célzol, hogy az utóbbi 15 évben nem maradtam sokáig egy helyen.
Arra céloztál, és folyton arra célzol megemelkedett hangnemben,
hogy nem tetszik neked a nyilvánvalóan nomád életformám.
Röviden, Walter, arra célzol, hogy csalódtál bennem, amiért nem vittem többre az életben.
Erre utaltál.
Igen, azt hiszem.
Ez a bolt azért tûnik számodra egy csodának,
mert az utóbbi két évtizedet egy elmegyógyintézetbe zárva töltötted.
Amibõl két dolog következik.
Az egyik az, hogy emiatt igen keveset tudsz rólam.
Arról, hogy ki vagyok, ki voltam, hogy mit tudok, és hogy mit csináltam.
A másik pedig az,
hogy ez nagy mértékben csökkenti azt, hogy apaként beleszólhass a dolgaimba.
Érted?
Segíthetek valamiben?
Igen, kérem. Elektromos fûrészt keresünk,
olyat, amin különbözõ sebességek vannak, és könnyen cserélhetõ benne a penge.
- Mit akarnak szét vágni? Fát? - Emberi húst és csontot.
Ez szövevényesebb, mint gondolná.
Nem annyira vészes.
Igazából, még annál is rosszabb.
A fûrész, amit keresnek a sarkon túl van, a gyaluk mellett.
Köszönöm.
Nem kell hívnia a rendõrséget.
Mr. Jones, mint tudja, nincs sok idõnk. Tehát...
Az ítéletet jövõ héten mondják ki.
Ahogy már korábban is mondtam, a legjobb, amit várhatunk, az életfogytiglan.
- De fellebbezek majd az ügy.... - Beszélt az embereimmel?
Vannak híreik számomra?
Igen, azt mondták, hogy a philadelphia-i munka sikeres volt.
Remek. Kérem mondja meg nekik, hogy...
újabb 100 ezer dollárt utaljanak Mr. Loeb számlájára.
És hogy mondják meg neki, a következõ áru hol van.
Átadom nekik.
Köszönöm.
Itt van az irat.
Vetne rá egy pillantást?
Ez egy átlagos fellebbezési irat.
Ha aláírja, akkor... Mit csinál?
Felírom, hogy a legközelebbi látogatásakor mit hozzon el nekem.
Az embereim odaadják majd önnek.
Dramin?
Naptej? Ezek mire kellenek?
Mint alkalmazottamnak, önnek ehhez nem sok köze van, nemde?
Mi a mérete? Az öltönyének?
40-es. Miért?
A személyes szabóm címe.
Szívesen készít önnek valami szépet.
Így nyilvánítom ki a köszönetemet mindazért, amit értem tesz.
Edison, New Jersey
Igen?
- Ön Susan? - Igen.
Olivia. Olivia Dunham vagyok.
Helló.
Attól tartok, rossz hírt kell közölnöm.
Nem tudom elhinni.
Nem tudom felfogni, hogy meghalt.
Raul körülbelül 2 évvel ezelõtt költözött el.
Hónapok óta nem beszéltünk.
Annyira sajnálom.
És kérem, bocsásson meg, hogy kérdezõsködöm, de nem említette a rablásokat?
Nem.
Bár nem igazán vagyok meglepõdve.
Hogy érti?
Mióta visszajött a háborúból, borúlátó, depressziós volt és ivott.
Próbáltam segíteni neki, ahogy tudtam, Istenre esküszöm, de...
Biztos vagyok benne.
Ismer olyanokat, akikkel esetleg sokat volt együtt?
Valakit a mostani barátai közül? Mert én már évek óta nem láttam Raul-t.
Ismerte Raul-t?
Igen, persze.
Együtt szolgáltunk a tengerészgyalogságnál.
Nem tudtam róla.
- Mi ketten már találkoztunk. - Ki? Ön és én?
Igen, itt vacsoráztunk.
Az én házamban?
Sokáig tartott, míg beugrott, mert nagyon régen történt,
de Raul és én a pendelton-i táborban találkoztunk.
Aznap vacsoráztunk itt, amikor Raul-t kinevezték fõhadnagynak.
Nem, maga nem volt itt.
Susan, elnézést, de itt voltam.
Ön pedig csodás házigazda volt. Sült húst készített...
Igen, és megégett. Végül rendeltünk valahonnan.
Igen, és a kiszállító elejtette a csomagot pontosan ott.
A zongora az ablak elõtt volt, az ülõgarnitúra pedig a kandalló mellett.
Igen, erre emlékszem, de magára nem.
Aznap, mikor Raul-t kinevezték fõhadnagynak, csak én voltam itt, Raul és John.
Kicsoda?
Raul pendleton-i barátja, John.
Milyen John?
John Scott.
Jól van?
Majdnem megvan, fiam.
Készülj!
Meg tudod csinálni.
Szép fogás. Ügyes munka.
Egy tálca van nálam, Walter. Nem nevezném ûrkutatásnak.
Amit korábban mondtam, az nem úgy hangzott, ahogy szerettem volna.
Amit a mellekrõl mondtál?
Nem. Hanem az, hogy csalódtam benned.
Inkább a hatalmas lehetõségeidre céloztam.
Fogalmad sincs arról, hogy mire vagy képes, Peter.
Ez kedves, Walter, de végtére igazságtalan is.
Különösképpen tõled.
Mit tudunk eddig?
Még semmit.
Walter úgy gondolja, hogy ha a fickó húsát sejtszinten megvizsgálja,
rájöhetünk arra, hogy miként volt képes egy szilárd anyagon átmenni.
Amit mi legtöbbször szilárd anyagnak gondolunk, az valójában üres tér.
Én is úgy gondoltam, hogy az élet teljes, de igazából csak üres történések sorozata.
Egész nap ilyen volt. Nagyon élvezem.
Ahhoz, hogy ezt véghezvihessék, a rablóknak nagyon érteniük kellett a kvantumfizikához.
Nem említve, hogy ez a technológia
több pénzbe kerülne, mint amennyi pénz egy tucat bankban lehet.
Mi volt Raul Lugo feleségével?
Szétmentek, szóval hónapok óta nem igazán beszéltek egymással.
De annyit mondott, hogy Raul depressziótól szenvedett.
Jól van?
Igen, jól vagyok.
Nem, Peter-nek igaza van.
Ki van tágulva a pupillája.
Ez a nagy stressz jele.
Hacsak nem hallucinogén szereket szed.
Csak nem be van szívva, Dunham ügynök?
Walter...
Nem én ismertem Raul Lugo-t, hanem John Scott.
- John Scott emlékei keverednek... - Az enyémekkel.
Tehát soha nem találkozott ezzel a férfival?
Nem bizony, pedig megesküdtem volna rá.
Ezt nem értem.
Ezt meg kell majd vizsgálnom.
Rendben, de elõször azt kell kiderítenünk, hogy itt mi történt.
Hogy kik csinálták, mit akartak és hogy mi lesz a következõ lépésük.
Sikerült.
Szép munka.
Soha nem fogod megengedni, hogy megnézzük, mi van a dobozokban?
Nem hiszem.
És ha meg is engedném, úgyse értenétek.
Azt hittem, hogy már van elõrehaladás.
Így volt, de zsákutcába jutottunk,
amikor megpróbáltuk helyreállítani John Scott emlékeit.
Ha tovább erõltetjük,
lehetséges, hogy megrongáljuk azokat a részeket, amiket próbálunk megszerezni.
Nem szeretném túlságosan nagy nyomásnak kitenni önt és a csapatát,
de erõsen motivált személyekkel állunk versenyben.
És jelenleg, John Scott az egyetlen elõnyünk.
Értettem.
Miért akartad, hogy rizst szerezzek?
Pofa be!
Komolyan, Walter, mire kell a rizs?
És ha már itt tartunk, mi ez a sok játék?
Ezek a raktáramban voltak.
Ezek, fiam, a gyerekkori játékaid.
Azok nem az enyémek.
Akkor azt hiszem, hogy az enyémek. A szövetrõl van szó, Peter.
Úgy gondolom, hogy az a kis foszlány egy nagyobb darab része lehetett.
Azzal borították be a trezor falát.
És valahogyan ez lehet a kulcs, bár még nem tudom, hogy hogyan...
Mit látsz?
Eddig csak rizst és pár játékot.
Ez az úriember egy szilárdnak tûnõ anyagon áll.
De, vibrációval...
Elég irigy vagyok erre.
Mire?
A rablóknak valahogyan sikerült meggyengíteniük a trezor falát.
Magas frekvenciájú rezgésekkel szétszakították a fal elemi struktúráját,
így egy másik szilárd anyag át tudott hatolni rajta.
Amit itt mutattam neked, az egy elméleti példa.
Valóságban ezt roppant bonyolult kivitelezni, és következmények nélkül véghezvinni.
Úgy tûnik, hogy ennek a technológiának az alkalmazása
csekély mértékben radioaktívvá teszi az embert.
- Mennyire csekélyen? - Nos...
Nem annyira kis mértékben, mint ahogy gondoltam.
Hölgyem, lejegelné kérem a kezet?
Megóvja a szövetet.
Tehát, Walter, a rablóknak nem csak a világegyetem törvényeit sikerült áthágniuk,
de radioaktívvá is válnak?
Ki radioaktív?
Úgy tûnik, hogy a rablók. Merre járt?
Én dolgoztam. És maga merre volt?
Vettem rizst Walter játékaihoz.
Van valami nyom a trezorfiókokkal kapcsolatban?
Igen, 23 évvel ezelõtt vásárolták õket.
Készpénzben fizettek, és álnevet használtak mindegyiknél.
Mennyire radioaktív?
Kis mértékben.
Bár nem annyira csekély, mint amilyennek Walter szeretné.
Ötlete sincs, hogy kié lehetnek azok a trezorfiókok?
Nincs és nincs rajtuk nyomkövetõ.
Felhívnád az összes kórházat Philadelphiá-ban és környékén?
Kérd meg õket, hogy hívjanak fel minket, ha valaki radioaktív sugárzással menne be!
- Oké, megcsinálom. - Köszi.
Mit csinálunk most?
Raul Lugo egy jó ember volt a katonaság elõtt.
Tiszta az elõélete, megbízható alkalmazott volt.
Azt akarom megtudni, hogy hogyan lett belõle bûnözõ.
Miért vették be, és hogy mit ígértek neki.
Jól van, és ezt hogyan fogjuk kideríteni?
Lugo felesége mondott nekem pár nevet.
A legjobb egyetemi barátja a cambridge-i bárban dolgozik.
Jól hallottam, hogy azt mondta, cambridge-i bár?
Astrid, megtenné, hogy...
Figyelek Walter-re? Igen, meglesz az is.
Hölgyem, most megismétlem a rizses bemutatómat.
- Meg akarja nézni? - Nem.
Oké.
Csak bízza rám, oké?
Rendben, fõnök.
- Hogy telik az este? - Volt már rosszabb is. Mit adhatok?
- Dupla whiskyt. - Dupla? Milyet kér?
- Döntse el! - Önnek?
Ugyanazt, mint a hölgynek.
Én Stephanie vagyok. Õ itt a testvérem, Rick.
Szia, Rick tesó.
Maga ismerõsnek tûnik nekem.
Ki? Én?
Egészségedre.
Kérek még egyet.
Biztos benne, hogy mi még nem találkoztunk?
Nem hinném.
- Mi a neve? - Drew.
Drew, pedig azt kell, hogy mondjam, nagyon jó az arcmemóriám.
Igen, ez igaz. Valójában elég rémisztõ tud lenni.
Megvan. Raul és Susan esküvõje.
Na ne! Maga is ott volt?
- Maga volt a võfély. - Igen.
Hihetetlen, nem?
Már gyerekkorunk óta ezt csinálja. Emlékszel rá?
Igen.
Szokott találkozni velük?
Nem, évek óta nem.
Jóban voltam Susan-nal a fõiskolán, de aztán valahogy megszakadt a kapcsolat.
Szörnyû. Hol élnek most?
Nem tudom. Úgy hallottam, hogy szétmentek.
Ne már.
Engem nem lepett meg.
Hogyhogy?
Nem is tudom. Raul olyan más lett.
- Hogyhogy más? - Tudja, hogy részt vett az öbölháborúban?
Nem is tudom... Poszt-traumás stressz vagy ilyesmi.
Rossz ezt kimondani.
Biztosan én is becsavarodtam volna, ha az öbölháborúban harcoltam volna.
Mindegy, szóval, amikor visszatért, már nem nagyon járkált errefelé.
- Sokat járt a veteránok kórházába. - Melyikbe?
Nem tudom. Kár érte. Jó ember volt. Elnézést.
Semmi gond.
Testvér?
Igen. Így egyszerûbb volt.
Valóban?
Broyles.
Dunham vagyok. Ki tudná deríteni, hogy Raul Lugo melyik veterán kórházba járhatott?
Az aktájában nem szerepel.
Igen, tudom. Pont ezért hívtam magát. Tud segíteni?
Megnézem, mit tehetek.
- Egy óra múlva visszahívom. - Köszönöm.
Menjünk. Broyles visszahív egy óra múlva.
Mire ez a nagy sietség? Csak kettõt bír inni?
Ez egy kihívás?
Bástya az E-7-re. Sakk.
Belenéztem a papírjaiba, amíg õ azt a dobozt nézegette.
- És? - Németország térképe volt rajta.
- Németország? - Ja, Frankfurt. Mindenféle vonalak. Szélességi és hosszúsági vonalak.
Olyan, mintha megszállásra készülne.
Én jövök.
Jól van, figyeljetek! Munka van. Menjünk!
- Hova megyünk? - Providence-be.
Húzzon egy kártyát!
Jól van.
- Most nézze meg jól a kártyát! - Oké.
- Megvan? - Igen, megvan.
- Biztos benne? - Igen.
- Teljesen biztos? - Teljesen.
Mert, ha nem, akkor nem fog sikerülni.
- Emlékszem rá. - Oké, remek.
És mint minden más itt, ez is csak egyre furcsább lesz.
- Elég jó volt, mi? - Nagyszerû volt.
- Oké, ezt múlja felül! - Rendben.
Komolyan? Ez fantasztikus. A nõk nem tudnak kártyás trükköket.
Szóljon, ha állj!
- Egy, kettõ, három, négy, öt, hat, hét... - Állj!
Melyik?
Treff négy.
- Nyolc, kilenc, tíz, tizenegy, tizenkettõ... - Állj!
Káró dáma.
Maga számolja a lapokat.
Kisgyerekként mindig ezt csináltam.
Ha ma lennék gyerek, biztosan diagnosztizálnának nálam valamit.
Ugyanígy vagyok a számokkal is.
Ha egyszer látom õket, örök életre megjegyzem õket.
Komolyan?
Igen, a fõiskolai legjobb barátom kocsijának rendszáma: 7240168.
A gimis szekrényem kombinációja: 36-21-7.
A kirabolt trezorfiókok száma: 233, 377 és 610.
- Mi? - Többet is tudok.
Ne, ne. Mondja el még egyszer a trezorfiókok számát!
233, 377 és 610. Miért?
Ismerem ezeket a számokat.
Walter? Hé, Walter! Kelj fel! Walter.
Walter, ébredj! Ez fontos!
Kell a szoba?
Walter, ez fontos. A számok, amiket minden este elmondasz. Mik a számok?
Számok?
Minden este felsorolsz egy számsort, hogy el tudjál aludni.
- 233, 377, 610. - 987, 1597.
Pontosan. Mik ezek a számok?
Ezek a Fibonacci-számok.
Ezt tudnod kéne, Peter. Ha befejezted volna a fõiskolát...
Walter, nem mindenki ismeri a Fibonacci-számokat.
Dehogynem. Ez egy nagyon híres matematikai számsor.
Minden szám az elõzõ kettõnek az összege.
Mint a 233, a 377 és a 610, amik éppenséggel a kirabolt trezorfiókok sorszámai.
Ez lenyûgözõ, de csak véletlen egybeesés.
Ez elhanyagolható.
Hacsak nem... Te jó ég.
Mi az?
Az összes trezorfiók az enyém volt.
Cleveland, Baltimore, Philadelphia. Cleveland, Baltimore, Philadelphia.
Walter, van olyan trezorfiókja, amit még nem raboltak ki?
Nem tudom.
Nem tudom, hogy hova, mivel nem emlékszem, hogy miért raktam be õket oda.
Oké, tehát,
arra emlékszel, hogy körbeutaztad az államot 23 évvel ezelõtt,
hogy trezorfiókokat vásárolj álneveket használva,
de arra nem, hogy miért.
Itt inkább az a fontos kérdés, hogy "mit", nem az, hogy "miért".
Mit akartam megvédeni?
Akármik is voltak abban, nem a szokásos dugihelyeimet használtam.
Szóval úgy sejtem, hogy valami nagyon fontos dolgokat rejthettem el azokban.
Nagyszerû. Ez most mindent megoldott.
Akkoriban nagyon stresszes voltam.
A laborban történt baleset elõtt volt.
Mielõtt az a szegény labor asszisztens meghalt volna.
Én... nagyon gyanakvó voltam mindenkivel szemben.
Még az anyáddal szemben is. Meg voltam gyõzõdve róla, hogy valaki követ.
Valaki folyton figyelt engem.
Az milyen gyógyszer, Walter?
Étrend kiegészítõ.
Walter, elmondta ezt valaki másnak is?
Mondtam már, hogy paranoiás voltam.
Oké, öltözzön fel! Megyünk valahova.
Reggelizni?
Az utazási adatai szerint 1985-ben elõadást tartott a syracuse-i egyetemen.
Ezek a fotók a syracuse-i bankok környékén készültek.
Eszébe jutott errõl bármi is?
Igen, de nem a bankokkal kapcsolatban.
Menjen vissza az idõben 20 évet!
Gondoljon vissza arra, hogy milyennek képzelte magát
20 év múlva!
Ilyennek képzelte magát a legvadabb álmaiban?
Be van rúgva?
Mutass még neki képeket és légy türelemmel iránta!
Az õ agya máshogy mûködik.
Dunham ügynök.
Mi történt?
Raul Lugo Washington-ba költözött, miután elhagyta a nejét.
Bentlakó beteg volt egy veterán kórházban fél évig, tavaly májustól október közepéig.
Nem volt látogatója?
Az akta szerint nem.
Nem tudom, hogy ez mennyiben erõsíti meg abban az elméletében, hogy ott szervezték be.
Szerintem egy másik ott kezelt beteg szervezte be.
Van már valami?
Egy jelentõs dolog.
Mikor megpróbáltunk hozzáférni Scott ügynök hippokampuszához,
az agyhullámai egyenetlenné váltak.
Oly annyira ellenállóvá váltak, amilyet még nem láttunk.
Mi lehet az oka?
Sikerült kiszednünk Scott ügynök látóidegébõl az utolsó, haláli elõtti képet.
Ez a kép egy másik ember agyhullámaihoz kapcsolódik.
Dunham ügynökéhez. Valahogyan hozzáfértek egymás elméjéhez.
Ha valóban így van, azt feltételezhetjük, hogy John Scott bizonyos emlékei,
pont azok, amelyekre szükségünk van....
Dunham ügynök fejében vannak.
Washington-i Veterán Kórház
Jó napot, Dunham ügynök vagyok a DHS-tõl.
Dr. Bruce Miller-t keresem.
Köszönöm.
Elnézést, dr. Miller.
Olivia Dunham ügynök vagyok a DHS-tõl.
Mit tehetek önért, Dunham ügynök?
Az egyik betegérõl szeretnék önnel beszélni. Raul Lugo-ról.
Ex-tengerészgyalogos. Poszttraumás stressz zavara volt.
Biztosan tudja, hogy nem sérthetem meg az orvosi titoktartást.
Raul Lugo meghalt, dr. Miller, szóval a titoktartási kötelezettsége már nem érvényes.
A halálának ügyében nyomozok, és szeretném megtudni, kik voltak a barátai.
Bárki, akivel egy kezelést kaptak, vagy akikhez esetleg közel került...
Ha a mostani vagy korábbi a betegekre céloz, azok az adatok is bizalmasak.
Valószínûleg egy most folyó bûntény sorozatban vesznek részt,
és
…

Need subtitles from another video?